„Skandinávia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: hif:Scandinavia |
forma |
||
55. sor:
== A skandináv országok közös gazdasági jellemzői ==
A skandináv országok közös gazdasági jellemzőinek eredete a történelmi együttműködésen és az azonos földrajzi adottságokon múlik. A gazdasági együttműködés első jelei már az itt megalakuló első államalakulatok idején megmutatkoztak. Az [[1387]]
A [[Hanza-szövetség|Hansa kereskedelem]] időszakában a skandináv országok fát, prémet, mézet, és különböző érceket adtak el a kontinentális [[Európa]] államai számára.
▲A gazdasági együttműködés első jelei már az itt megalakuló első államalakulatok idején megmutatkoztak. Az [[1387]]-[[1523]] között fennálló [[kalmari unió]] az első komoly, szerződésen és kölcsönös megállapodásokon alapuló gazdasági szerveződés volt. <br />
▲A [[Hanza-szövetség|Hansa kereskedelem]] időszakában a skandináv országok fát, prémet, mézet, és különböző érceket adtak el a kontinentális [[Európa]] államai számára. <br />
[[Svédország]] a [[20. század]]ig megőrizte kiemelkedő szerepét a vasérc-feldolgozás iparágában, míg [[Norvégia]] az ipari forradalom utáni olajéhségnek, illetve a a később megjelenő technológiai háttérnek (tengeri fúrótornyok) köszönheti gazdasági fellendülését.
Történelmük folyamán egyébként a skandináv államok mindig is egymás gazdasági partnerei voltak, még akkor is, ha viszonyukat néha egymás elleni háborúk felhői sötétítették el.
A [[19. század]]i svédországi éhezés elől a svédek [[Dánia|Dániába]] menekültek munkáért, korábban pedig hasonló együttműködés volt megfigyelhető a dán és norvég területek között. (A helyesírásukat egyébként a norvégok a dánoktól vették át – ennek gyökerei a gazdasági együttműködések időszakában fellelhetők)
68 ⟶ 69 sor:
== A skandináv országok közös kultúrája ==
A skandináv, vagy északi országok történelme már a kezdetektől összefonódott. Az itt élő germánok csak a 12. századtól kezdték önálló népekként definiálni magukat, és már az első államszerű szerveződéseik kialakítása során együttműködést hirdettek meg.
▲A skandináv, vagy északi országok történelme már a kezdetektől összefonódott. Az itt élő germánok csak a 12. századtól kezdték önálló népekként definiálni magukat, és már az első államszerű szerveződéseik kialakítása során együttműködést hirdettek meg. <br />
[[1387]]-ben alakult meg a [[kalmari unió]], egy gazdasági szerveződés, amelynek számos politikai vonatkozása is volt. Érdekes, hogy a szövetség minden tagállamnak terhére volt, legalábbis a mai skandináv visszhangból ez következtethető ki. [[Norvégia]] ekkoriban a [[Dánia|Dán]] királysággal volt perszonálunióban, így a norvégok szenvedő félként definiálják magukat.
Skandinávia első lakosai feltehetőleg a [[finnugor nyelvek|finnugor nyelvet]] beszélő [[finnek]] és [[számik]] voltak, akik [[Lappföld]]ön és a mai [[Finnország]] délnyugati csücskében telepedtek le. A svéd állam megszerveződése után az új állam északra és keleti irányba terjeszkedett (nyugatról egyelőre az erős Dán-Norvég Perszonálunió állta útját. A finnek tehát már történelmük kezdetekor svéd fennhatóság alá kerültek, és maradtak is egészen a napóleoni korszak végéig.
Ekkor ugyanis a győzedelmes [[Oroszország]], aki egyébként a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] felett aratott győzelmével megalapozta nagyhatalmi státuszát, igényt tartott a finn területekre.
Mivel Svédország nem támogatta Napóleont, a győztes hatalmak nem akartak neki sem nagy károkat okozni, így a finn területek elvesztéséért kárpótlásul megkapták Norvégiát [[1809]]-ben.
▲Skandinávia első lakosai feltehetőleg a [[finnugor nyelvek|finnugor nyelvet]] beszélő [[finnek]] és [[számik]] voltak, akik [[Lappföld]]ön és a mai [[Finnország]] délnyugati csücskében telepedtek le. A svéd állam megszerveződése után az új állam északra és keleti irányba terjeszkedett (nyugatról egyelőre az erős Dán-Norvég Perszonálunió állta útját. A finnek tehát már történelmük kezdetekor svéd fennhatóság alá kerültek, és maradtak is egészen a napóleoni korszak végéig. <br />
▲Ekkor ugyanis a győzedelmes [[Oroszország]], aki egyébként a [[I. Napóleon|Napóleon]] felett aratott győzelmével megalapozta nagyhatalmi státuszát, igényt tartott a finn területekre. <br />
▲Mivel Svédország nem támogatta Napóleont, a győztes hatalmak nem akartak neki sem nagy károkat okozni, így a finn területek elvesztéséért kárpótlásul megkapták Norvégiát [[1809]]-ben.<br />
Finnország az [[1917]]-es orosz forradalom után szerveződhetett állammá, ekkor a nagyhatalmak beleegyeztek egy ütközőállam szerepét betöltő államalakulat létrehozásába a svéd határ mentén, melynek feladata a [[kommunizmus]] továbbterjedésének megakadályozása volt kezdetben.
| |||