„Arad magyar irodalmi élete” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(Arad magyar irodalmi élete)
 
a
'''Arad magyar irodalmi élete''' a [[19. század]]ban itt kibontakozott művelődési és sajtóéletben gyökerezik. 1840-től itt élt s írta szabadságharcos lengyelbarát ''Idegenek Aradon'' c. vígjátékát [[Sárosi Gyula]], ide fűzték diákkori élményei [[Csiky Gergely]]t, itt újságíróskodott az [[Aradi Hírlap]]nál s írta ''Apai örökség'' c. regényét [[Reviczky Gyula]], s fejlesztette az ''Arad és Vidékét'' országos hírű ellenzéki lappá [[Iványi Ödön]]. Növekvő szerepet töltött be Arad magyar irodalmi életében, kifejlesztésében az [[1848-as forradalom|1848-49-es forradalmi hagyomány]], a [[Habsburg]]-ellenes szabadelvűség, a [[szociádemokrácia|szociáldemokrata]] hagyomány s az itt mindig szerepet játszó [[románok|román]]-[[magyarok|magyar]] szellemi és politikai érintkezés, valamint néhány kiváló történész működése, mint [[Márki Sándor]] és [[Jancsó Benedek]]. Nem véletlen, hogy e század elején [[Ady Endre|Adyval]] az élen megfordultak itt a "holnaposok".
 
1919 után több irányban bontakozott ki Arad magyar irodalmi élete.
A [[Virradat]] (1929-30) köré kommunista írók csoportosultak, köztük [[Balla Károly]], [[Fáskerti Tibor]]. A város jeles szülötteként [[Kuncz Aladár]] és [[Szentimrei Jenő]] egy-egy előadás tartására látogatott haza, itt lépett fel közírásával egy demokratikus reformpolitika szószólójaként [[Krenner Miklós]] (Spectator), a "hídverő".
 
Arad irodalmi jelentőségét kellőképpen érzékelteti az a tény, hogy 1920 és 1940 között 40 nyomdájában 354 magyar nyelvű könyv és 126 időszaki sajtótermék jelent meg. Ezzel a könyv- és lapterméssel összromániairomániai magyar viszonylatban [[Kolozsvár]], [[Nagyvárad]] és [[Temesvár]] után a negyedik helyen állt, főleg a Vasárnap nyomda (111 könyv és 10 időszaki sajtótermék), a Lovrov és Társa Könyvnyomda (46 könyv és 26 időszaki sajtótermék) és a Genius Könyvnyomda (41 könyv) hozzájárulása révén.
 
A [[2. világháború]] idején, az [[Antonescu]]-rendszer alatt [[Havi Szemle]] címmel folyóiratot tartott fenn s könyvsorozatot adott ki ([[Fecskés Könyvek]]) a Kölcsey Egyesület. A kiadói tevékenység ebben az időszakban szembetűnően csökkent (összesen 19 könyv jelent meg), de Arad így is a negyedik [[Nagyenyed]], Temesvár és [[Gyulafehérvár]] mögött.
 
A Művelődési Ház magyar [[színház|színjátszó]] csoportja 1974-ben [[Znorovszky Attila]] feldolgozásában bemutatta [[Sütő András]] ''Anyám könnyű álmot ígért'' c. művének drámai változatát, s ezzel aranyérmet nyert a műkedvelők országos versenyén.
 
== Irodalom ==
*Lendvay Ferenc – Gellér János: A százéves Arad. 1834-1934. Kiadja az aradi Magyar Párt közművelődési osztálya. Arad, é. n.
146 763

szerkesztés