„Arad magyar irodalmi élete” változatai közötti eltérés

'''Arad magyar irodalmi élete''' a [[19. század]]ban itt kibontakozott művelődési és sajtóéletben gyökerezik. 1840-től itt élt s írta szabadságharcos lengyelbarát ''Idegenek Aradon'' c. vígjátékát [[Sárosi Gyula]], ide fűzték diákkori élményei [[Csiky Gergely]]t, itt újságíróskodott az [[Aradi Hírlap]]nál s írta ''Apai örökség'' c. regényét [[Reviczky Gyula]], s fejlesztette az ''[[Arad és Vidéke|Arad és Vidékét]]'' országos hírű ellenzéki lappá [[Iványi Ödön]]. Növekvő szerepet töltött be Arad magyar irodalmi életében, kifejlesztésében az [[1848-as forradalom|1848-49-es forradalmi hagyomány]], a [[Habsburg Birodalom|Habsburg]]-ellenes szabadelvűség, a [szociáldemokrata]] hagyomány s az itt mindig szerepet játszó [[románok|román]]-[[magyarok|magyar]] szellemi és politikai érintkezés, valamint néhány kiváló történész működése, mint [[Márki Sándor]] és [[Jancsó Benedek]]. Nem véletlen, hogy e század elején [[Ady Endre|Adyval]] az élen megfordultak itt a "holnaposok".