„Balázs Ferenc (író)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3. sor:
==Életpályája==
Apja postatisztviselő volt. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári [[János Zsigmond Unitárius Kollégium|unitárius kollégiumban]] végezte, ahol a Kriza János Önképzőkörben és a ''Remény'' című diáklapban jelentkezett első írásaival. Gépészmérnöknek készült, de egy fiatalkori tüdőfertőzés gyógyítására az orvos falusi levegőt ajánlott. Így terelődött figyelme a falu felé, ahol akkor az értelmiségi számára csak a gazdatiszti és a papi állás kínálkozott. „Jobb a falu szolgája lenni, mint a grófé” – írja később, s ezzel a meggondolással iratkozik be az unitárius teológiára.
17 ⟶ 18 sor:
Gazdasági tervei a [[Nagy gazdasági világválság|világválság]] idején összeomlottak, de közben mégis megújult egy kis falu, virágzott a népfőiskola, működött a színjátszó csoport és a dalárda. Ifjúsági daloskönyvet állított össze ([[Szent-Iványi Sándor]]ral és [[Mikó Imre (jogász)|Mikó Imrével]], Kolozsvár 1931).
1932-től részt vett a [[
Tordára vitték gyógyulni, kislányát elkülönítik tőle, dán származású amerikai felesége, Frederiksen Kriszti, nem egy cikkének társszerzője ápolja. Betegágyában fejezi be ''Zöld árvíz'' című regényét (Kolozsvár 1936), amelyben megírja egy vidéki értelmiségi tragikus küzdelmét az elsodort faluban. Országos részvét mellett temették el Mészkőn. Az ''[[Erdélyi Helikon]]''ban [[Tamási Áron]] búcsúztatta, a ''[[Korunk]]''ban [[Gaál Gábor]] ezt írja róla: „Az emberség, a tisztaság volt példaadó benne.”
| |||