„Auróra (folyóirat, 1922–1923)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért2|a nagyváradi művészeti folyóiratról|Aurora (egyértelműsítő lap)}}
'''Aurora''' – kétnyelvű ([[román nyelv|román]] és [[magyar nyelv|magyar]]) [[irodalom|irodalmi]], [[művészet]]i, [[színház]]i és társadalmi folyóirat [[Nagyvárad]]on, alapítója [[George Bacaloglu]] ezredes, a Societatea Cele Trei Crişuri ([[Hármas Körös Társaság]]) elnöke. Mint hetilap ''1922''. [[december 24]]-én indult [[George A. Petre]] költő, [[Keresztury Sándor]] (Alexandru Olteanu) és [[Salamon László (költő)|Salamon László]] szerkesztésében, a 8. számtól kezdve hetenként jelent meg, a szerkesztésébe bekapcsolódott Tiron Albani szocialista közíró és [[Korda Béla]]. Utolsó, 14. száma [[1923]]. [[június 15]]-én hagyta el a nyomdát.
[[Nicolae Bălcescu|Bălcescu]], [[Petőfi Sándor|Petőfi]], [[Kossuth Lajos|Kossuth]], [[George Coşbuc]] és [[Ady Endre|Ady]] szellemi örökségére hivatkozva a lap úgy kívánta figyelemmel kísérni "mindkét oldal művészeti és irodalmi mozgalmait", hogy a román alkotásokat magyarul, a magyar alkotásokat pedig románul mutatta be. A román részben nemcsak a magyar klasszikus szerzőket közölték fordításban, hanem [[Áprily Lajos]], [[Bárd Oszkár]], [[Bartalis János]], [[Reményik Sándor]], [[Szombati-Szabó István]] egykorú verseit is, míg a magyar részben a román klasszikusok mellett Lucian Blaga, Victor Eftimiu, Ion Pillat versei, Ion Agîrbiceanu, Liviu Rebreanu, Mihail Sadoveanu, Eugeniu Speranţia prózai írásai jelentek meg. Újraközölték [[Octavian Goga]] tolmácsolásában Petőfi ''Egy gondolat bánt engemet...'' c. versét, s magyarul a román költő ''Petőfihez'' c. költeményét. Számos tanulmány szól a két irodalomról s a román-magyar viszonyról. A munkatársak közé tartozott publicisztikai írásaival [[Ligeti Ernő]], műfordításaival állandóan szerepelt Iustin Ilieşiu és Ion Lupu. A kezdeti sikerek ellenére, melyek a lap polgári [[liberalizmus]]ából fakadtak, a kellő [[esztétika]]i felkészültség hiánya hamarosan elriasztotta a munkatársakat és korai kudarcra kárhoztatta a jó szándékú kezdeményezést.
| |||