Szerkesztette a Protestáns Uj Képes Naptárt (XVII–XX. évf. Budapesten 1872–74.)
Mint kőrösi tanuló lépett föl először az irodalomban, Szabó Károly pápai tanár Költészettanára szigoru kritikát irt a Prot. Egyh. és Isk. Lapba (1857); pesti tartózkodása első évében (1863–64) a Hölgydivatlapban''Hölgydivatlap''ban [[Lauka Gusztáv]] költeményeit és az Ujabb magyar lantosok cz. anthologiát birálta; 1864-ben a Kisfaludy-társaságtól kihirdetett egyik pályakérdésre, mely a ballada elméletét kivánta, dolgozatát első helyen dicsérettel említették és azt a társaság Évlapjaiban (Uj F. II. 1865) kiadták; Zilahy Károly halála után részt vett az elhunytnak többi barátaival együtt munkái kiadásában, melyhez ő irta a bevezető életrajzot. Tolnából (1873) küldözgetett cikkeket a Vasárnapi Ujságnak, hova már előbb is legtöbbet dolgozott, később is sokat irt e lapba névtelenűl vagy pár betű jegy alatt (1873–77. Bartal György, Toldy Ferencz, Gyulai Pál, báró Kemény Zsigmond és Longfellow életrajza s elbeszélések); költeményeket és kritikai cikkeket bocsátott közre a Budapesti Szemlében (II. VIII. X–XII.). 1873 elején a Korunkban jelentek meg: Az öngyilkos költőkről, Karikó János, egy naturalista énekköltő, A nemzeti szinház ügye, szinészeink és hirlapjaink, Az akadémiai almanach birálata, Szemere Miklós és Szász Károly. Nehány költemény, tárczák, apróbb birálatok s ismeretterjesztő czikkek jelentek meg a föntebbi lapokon kivül a Fővárosi Lapok (1865), Magy. és Nagyv. (1872), Képes Néplapban (Falusi János levelei), Keresztyén Családban és naptárakban. Tompa költeményeihez (Pest, 1870. 6 kötet) a magyarázó jegyzetek összeállításában és kidolgozásában legtöbbet fáradott.
Álneve s jegyei: Falusi János D-r János, D. J. és -R -S.
