„Hidrosztatikus csapágy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
 
== Működése ==
Az ábra szerinti hidrosztatikus zsebbevezeték zsebébe felülről egy szűkítőnyíláson ([[fojtás]]on) keresztül folyadékot vezetnek betáplálnak. A szűkítőnyílás előtt a folyadék nyomását egy szivattyú (és legtöbbször nyomásszabályozó) közel állandó nyomáson tartja. A fojtás után a folyadék nyomása valamennyirevalamennyivel lecsökken, attól függően, hogy milyen nagy résekfojtást vannakokoznak a rések a vezeték (alul) és a csúszólap (felül) között, melyen keresztül a folyadék távozik. Ha a rés csökken, a zsebben a nyomás megnő, ha a rés nő, a zseb nyomás csökken. Zseb nyomása az elfolyás nyomása és a szivattyú nyomása közé esik. Ha igen nagy a rés, a zseb nyomása az elfolyáséval lesz egyenlő, ha a rés eltűnik (a két felület egymáshoz tapad), a zsebben a nyomás a szivattyú utáni nyomással lesz egyenlő, hiszen leáll az áramlás.
 
Ha a csúszólapra lefelé erő hat, akkor olyan méretű rés áll be önműködően, hogy a zsebben kialakult nyomásból származó erő éppen megegyezzen a terhelő erővel. Ha a terhelés nő, a rés szűkül, míg a kamranyomás növekedésével újra be nem áll az egyensúly és viszont. A csúszólap terhelhetősége a kamra területétől, és a szivattyú által előállított nyomástól függ.
 
Nyilvánvaló, hogy ellentétben a hidrodinamikus csapággyal, a hidrosztatikus csúszólap működéséhez közömbös, hogy a folyadék [[viszkozitás]]a milyen nagy, sőt a szerkezet akkor is működik, ha a közeg nem folyadék, hanem gáz, akár levegő is. Ezen az elven ipari sűrített levegővel működtetett köszörűgépet is használtak Magyarországon az 1960-as években (Pál-féle légköszörű).
 
==Irodalom==
==Külső hivatkozások==