„Határkérgi rendszer” változatai közötti eltérés

A '''határkérgi [[limbikus rendszer]]''' elnevezése a ''(limbus)'' szóra vezethető vissza, amely szélt, vagy határt jelent. A ''(limbikus rendszer)'' elnevezést nagyjából azoknak a képleteknek a csoportjára használták, amelyek az [[agy|agykéreg]] és a [[hipotalamusz]] határterületén helyezkednek el. Ma már ismert, hogy a limbikus rendszer számos más képletet is magába foglal azokon kívül, amelyek ezen a határon találhatók. Az egész rendszernek alapvető szerepe van az érzelmek, a viselkedés, és az ösztön kontrolljában; valamint szintén fontos a memóriához. Anatómiailag a limbikus képletekhez tartoznak a kérges test alatti tekervény ''(gyrus subcallosus)'', az övtekervény ''(gyrus cinguli)'', a hippocampus (a „víziló kinézetű” más hasonlításban "csikóhal-szerű" tekervény), a hippocampus melletti tekervény ''(gyrus parahippocampalis)'', a hippocampalis képződmény ''(formatio hippocampalis)'', a mandulamag ''(corpus amygdaloideum)'', az emlőtestek ''(corpus mammillare)'', a boltozat ''(fornix)'', a vékony agysövény ''(septum pellucidum)'', a talamusz elülső magja ''(nucleus anterior thalami)''. (A felsorolás nem a teljesség igényével készült, és nem tartalmazza az összeköttetéseket sem.) A hippocampus alakítja át a (rövid távú memóriában) rögzült emlékképeket a (hosszú távú memóriában) elraktározottakká. A hippocampus károsodásakor az egyén a rövid távú memóriájában tárolt emlékek megőrzésére képtelenné válik. A károsodás előtt jóval korábban történt eseményekre vonatkozó memória nem károsodik. Ezt nevezzük ''(anterograd amneziának)''. A mandulamag ''(corpus amygdaloideum)'' és a hippocampus együttes sérülése nagyobb memóriavesztéssel jár, mint ha csak egyik vagy másik önmagában sérül meg. A limbikus rendszernek szagló funkciója nincs. A rendszer különböző afferens és efferens kapcsolatai útvonalakat teremt ahhoz, hogy a környezetből érkező igen változatos ingerek integrálódjanak, és a (homeostasis fenntartása) érdekében szükséges hatékony válaszok bekövetkezzenek.<br />

* Richard S. Snell: Clinical Neuroanatomy (Lippincott Williams & Wilkins, Ed.6th 2006) Philadelphia, Baltimore, New York, London. ISBN 978 963 226 293 2 (A könyv magyar fordítása a Medicina Kiadónál megjelenés alatt áll. Fordító: Dr Laczkó Jenő István.)