„Napkitörés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 81.182.90.176 (vita) szerkesztéséről 89.107.254.247 szerkesztésére
a korr, új szakasz: Lásd még
1. sor:
[[Fájl:eruptiveprot EIT HeII det.jpg|bélyegkép|jobbra|300px| Óriási eruptív protuberancia a [[Solar and Heliospheric Observatory|SoHO]] űrobszervatórium EIT extrém ultraibolya távcsövének felvételén.]]
 
A '''napkitörés''' a [[naptevékenység]] leglátványosabb, és legerősebb földi hatásokkal rendelkező megnyilvánulása, melynek során együtt jelentkezik az alábbi három naptevékenységi jelenség:
20. sor:
A legismertebb napkitörési modellek a következők.
 
* '''Fluxussemlegesítési''' (ang. ''flux cancellation'') '''modell'''. ([[#refLow1977|Low 1977]], [[#refAmari2000|Amari et al. 2000]]) Ez a modell azon alapszik, hogy egyes esetekben a kitörések idején a semleges vonal két oldalán az északi ill. déli polaritású mágneses elemek láthatólag befelé mozognak, és a vonalon találkozva semlegesítik egymást. (A "semlegesítés" pusztán a megfigyelés oldaláról írja le a jelenséget - fizikailag ez jelenthet akár mágneses átkötődést, akár a felszín alá történő lehúzódást, akár a kétféle polaritás kis léptékeken való elkeveredését.) Ez azt eredményezi, hogy az elemekhez kötődő mágneses erővonalak elveszítik felszíni talppontjaikat, és a légkörben "lebegő", dugóhuzószerűdugóhúzószerű alakzatot vesznek fel. A dugóhúzó belsejében található a nyugodt protuberancia. Ha a semlegesítés tovább folytatódik, a protuberancia a számítás szerint egyre magasabbra kerül, míg egy ponton az egyensúlyi konfiguráció lehetősége megszűnik, és a protuberancia elszáll. Ebben a modellben az elszálló koronaanyag alatt zajló mágneses átkötődés, tehát a fler, csak következménye az anyagkidobódásnak. Mivel a folyamat során a felszíni mágneses téreloszlás folyamatosan változik, az Aly-Sturrock tétel itt érvénytelen.
 
<span id="kitoresimodell"></span>
37. sor:
* A magnetoszférában - a [[Van Allen-övek]]ben állandóan jelen levő töltött részecskék a mágneses vihar következtében a sarkvidékeknél bejuthatnak a Föld felső légkörébe, ott a [[sarki fény]] néven ismert fényjelenséget okozva.
* A magnetoszférában a töltött részecskék mennyisége jelentősen megnőhet, ha a Földet eltaláló (koronakidobódásból eredő) [[bolygóközi mágneses felhő]] mágneses polaritása a magnetoszféráéval ellentétes. Ekkor ugyanis a felhő és a magnetoszféra között [[mágneses átkötődés]] történhet, s ennek révén a felhő plazmája bejuthat bolygónk magnetoszférájába.
 
==Lásd még==
* [[Űridőjárás]]
 
== Irodalom ==