„Alexander Sutherland Neill” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Jolanita (vitalap | szerkesztései)
Jolanita (vitalap | szerkesztései)
14. sor:
 
== Élete ==
Neill pedagógus családban született, apja egy [[skócia]]i vidéki iskola igazgatója volt. Neill nemNem volt jó tanuló, acsaládja családban mindenki úgytehetségtelenként könyvelte el, mint tehetségtelent. Miután több munkahelyen sesem vált be, végül segédtanító lett, és mint ilyen, a kor szokásának megfelelően verte is a gyerekeket. Azokban az iskolákban, ahol tanítóskodott, találkozott olyan tanárokkal, akik felkeltették érdeklődését a világ iránt, és ennek nyomán 25 éves korában beiratkozott az [[Edinburgh-i Egyetem]]re. Az egyetemet 1912-be végezte el angol irodalom szakon. Kedvencei nem azok az írók voltak, akikről kötelezően tanult az egyetemen, hanem [[Bernard Shaw]], [[H. G. Wells]] és [[Henrik Ibsen]].
 
Az egyetem elvégzése után újságíró szeretett volna lenni, de ebben az [[I. világháború]] kitörése megakadályozta. Így került egy vidéki iskolába igazgatónak. Ekkor már sajátos elképzelései voltak az iskolával kapcsolatban. Nem hitt a verésben, nem hitt a fegyelemben, és arra törekedett, hogy a gyerekek minél inkább érdeklődésüknek megfelelő dolgokkal foglalkozhassanak. Le akarta rombolni azt a falat, amit a tanárok a gyerekekkel szemben felépítettek.
 
[[1915]]-től jelentek meg könyvei, amelyekben elképzeléseit írta le, hogy milyennek kellene lennie egy szabad iskolának, ahol a legfontosabb dolog a kreativitás, ésvalamint a tanárok és a gyerekek kézzelfogható egyenlősége.
 
Végül [[1921]]-ben alapította meg iskoláját, amely mind a mai napig működik. AzIskolája, iskola mai helyéreSummerhill 1927-ben költözött mai helyére, az angliai Leiston-ba. Az iskola több dologban eltér a tradicionális iskoláktól:
 
1. Az iskolában széleskörű hatáskörrel közös tanár-diák [[önkormányzat]] működik, ahol minden tanárnak és diáknak egy szavazata van. A hetente ülésező gyűlés elé nem kerülnek azok a dolgok, amikben az iskolaigazgató dönt: pl. tanárok felvétele és elbocsátása. Az iskolai élet legtöbb kérdése azonban a gyűléseken dől el. Az itt elfogadott törvények mindenkire érvényesek, a tanárokra is. A tanároknak nincs joguk saját elgondolásuk szerint szabályokat kitalálni. Ha megszegik a közösen hozott törvényeket, akkor ez – ugyanúgy, mint a gyerekek esetében – a közösség elé kerül.