„Pörgekarúak” változatai közötti eltérés

a
Robot: Spiriferina_rostrata_Noir.jpg cseréje a következőre: Liospiriferina_rostrata_Noir.jpg (requested by [
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Devon –> Devon (időszak))
a (Robot: Spiriferina_rostrata_Noir.jpg cseréje a következőre: Liospiriferina_rostrata_Noir.jpg (requested by [)
A kagylók és pörgekarúak szerepcseréjének oka az életmódban keresendő. A pörgekarúak többsége helyhez kötött életmódot folytat, nyéllel rögzül az aljzathoz. Az árapályzóna hullámverési övét nehezen viselik el, mivel házaik törékenyek. A rögzítettség miatt a számukra kedvező vízmélységet az [[árapály]]-jelenség közben nem tudják követni, ezért ott éltek mindig, ahol kicsi volt a tengerjárás. Azonban nem csak a napi szintű vízmélység ingadozást nem tudták követni, hanem a hosszabb idő alatt bekövetkező [[transzgresszió]]t vagy [[regresszió (geológia)|regressziót]] sem. A [[kihalások okai|kihalási eseményeknél]] általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a kihalási hullámot a zátonylakó és zátonyépítő, a vízmélységre és oxigénkoncentrációra érzékeny fajok kezdik, ami tengerszint változásra utal. A túl mélyre kerülő pörgekarúak oxigénszegény vizekben találták magukat, a túl magara kerülők pedig a hullámverési övben. Legnagyobb többségük ezen felül a tengervíz sótartalmára is nagyon érzékeny, sem a bepárlódott ultrasós vizet, sem a csökkentsós vizet (folyótorkolatok) nem szeretik. A szabadon mozgó, vagy az aljzathoz rögzített, de vastag és ellenálló házzal rendelkező kagylók minden tekintetben előnybe kerültek velük szemben, nem tekinthető véletlennek, hogy a pörgekarúak legrégebben ismert, és ma is létező [[nem (rendszertan)|neme]], a [[Lingula]] éppen egy szabadon úszó csoport.
 
[[Fájl:Spiriferina rostrata NoirLiospiriferina_rostrata_Noir.jpg|thumb|250px|right|Spiriferina rostrata]]
Már a kréta elején megfigyelhető a sekélytengeri életközösségek változása, új típusú fauna alakult ki. A pörgekarúak nyílttengeri üledékekben jelentősek, a [[Terebratula]] és [[Rhynchonella]] nemek az írókrétában fordulnak elő a nagy tömegű [[likacsosházúak|Foraminifera]] között. A [[paleogén]] és [[neogén]] folyamán a pörgekarúak alárendelt szerepűek az ősmaradvány-anyagban.