„Piros (település)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
Piros története, források (bővítés)
20. sor:
 
== Története ==
'''Piros''' [[Árpád-kor]]i település. Nevét [[1237]]-ben említette először oklevél '''Pyros''' néven.
[[Kép:Rumenka,_main_street_and_Orthodox_church.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|A fő utca az ortodox templommal]]
 
 
[[1918]]-ig [[Magyar Királyság|Magyarország]]hoz ([[Bács-Bodrog vármegye|Bács-Bodrog vármegyéhez]] tartozott. Ettől az évtől kezdve a [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] majd [[1929]]-tól [[Jugoszlávia]] része. [[1941]] és [[1944]] között ismét Magyarországhoz tartozott. Legújabban [[2003]]-tól [[2006]] májusáig [[Szerbia-Montenegró]] része volt. Mezőgazdasági jellegű település.
A bodrogi vár Bács megye területére eső faluja volt. [[1237]]-ben [[IV. Béla]] király a falut a bélakúti apátságnak adta, mivel a bodrogi vártól távol esett. Egyben kikötötte, hogy lakói az egyház alól nem vonhatják ki magukat, és nagyobb méerékben mint eddig voltak, az egyház sem terhelheti meg őket. Ekkor leírták szolgáltatásaikat is, mely szerint: minden háznép évenként 8 akó tiszta gabonát (minden akó 5 szerémi köblöt tartalmaz) - hacsak nincs éhinség - , 1 tyúkot, 1 tálat és 2 dénárt volt köteles fizetni, melyeket tartoztak az apátság házába vinni, de a Dunán nem kell átkelniük.
 
[[1267]]-ben még az apátság birtokaként említették. Ekkor [[Harsány]] és [[Kér]] szomszédja volt.
 
[[1910]]-ben 2208 lakosából 960 magyar, 52 szlovák, 1136 szerb volt. Ebből 893 református, 93 evangélikus, 1155 görögkeleti ortodox volt.
 
[[1918]]-ig [[Magyar Királyság|Magyarország]]hoz ([[Bács-Bodrog vármegye|Bács-Bodrog vármegyéhez]] Újvidéki járásához tartozott. Ettől az évtől kezdve a [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] majd [[1929]]-tól [[Jugoszlávia]] része. [[1941]] és [[1944]] között ismét Magyarországhoz tartozott. Legújabban [[2003]]-tól [[2006]] májusáig [[Szerbia-Montenegró]] része volt. Mezőgazdasági jellegű település.
 
Határa (1909)-ben 5166 kataszteri hold volt. Legnagyobb birtokosa a gr. Chotek család, akinek az uradalma 632 kh.-t tett ki. A településen [[1948]] és [[1952]] között [[termelőszövetkezet]] tevékenykedett. [[1952]]-ben kendergyár épült és bővítették a gőzmalmot. A [[20. század]] elején alapították hitelszövetkezetét.
36 ⟶ 43 sor:
 
== Látnivalók ==
[[Kép:Rumenka,_main_street_and_Orthodox_church.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|A fő utca az ortodox templommal]]
 
* ortodox temploma [[1704]]-ben épült.
* a református templomot [[1844]]-ben építették fel.
 
==Források==
* [[Györffy György]]: Bácsvármegye
== Irodalom ==
* Uri Ferenc: Piros története (Bácsország) 1999