„Kölcsey Egyesület” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „'''Kölcsey Egyesület''' Erdélyben Aradon (1881-1948, 1989-) és Nagykárolyban (1891-1942) működött e néven irodalmi, történelmi egyesület. == Az ar…” |
|||
2. sor:
== Az aradi Kölcsey Egyesület ==
=== Története 1918 előtt ===
Aradon 1881-ben alapított s hivatalosan 1882. január 22-én alakult közművelődési egyesület. Az [[I. világháború]] végéig [[Tabajdy Károly]], [[Varjassy Árpád]], majd [[Dálnoky Nagy Lajos]] volt az elnöke, első titkára [[Márki Sándor]] történész. A Kölcsey Egyesület 1888-ban külön bizottságot alakított az [[1848-49-es forradalom és szabadságharc]] ereklyéinek összegyűjtésére, s megbízásából készült el és jelent meg Arad város és vármegye monográfiája. Kezdeményezésére épült fel 1913-ban a Kultúrpalota, ahol közgyűlésének 1903. évi határozatával a Arad városának adományozott 45 000 kötetes könyvtára és összes gyűjteménye, így az aradi vértanúk emlékanyaga is elhelyezést nyert. Kiadták az aradi vértanúk albumát (1890-1902), [[obeliszk]]kel jelölték meg a kivégzések helyét.
Az [[I. világháború]] előtt a [[Kölcsey Egyesület]] iskolákat segélyezett, tanulókat is jutalmazott, rendszeresen jelentetett meg évkönyveket s a [[Mikszáth Kálmán|Mikszáth]]-alapból aradi írók műveit jutalmazta.
=== Története 1918 után === 1919-ben indult és két évfolyamot ért meg az egyesület ''[[Szezon]]'' c. irodalmi lapja [[Kócsy Jenő]] és [[Boda Andor]] szerkesztésében. Az elnöki tisztséget 1928-ig [[Boross Lajos]], utána [[Krenner Miklós]] és [[Fischer Aladár]], 1943-tól [[Olosz Lajos]] viselte. A két világháború között rendezett előadássorozatokon, felolvasó délutánokon és előadóesteken a helyi és erdélyi irodalom jelesei léptek fel, így [[Berde Mária]], [[Fekete Tivadar]], [[Gáldi László]], [[Horváth Imre]], [[Krenner Miklós]], [[Nagy Dániel]], [[Raffy Ádám]], [[Szántó György]], [[Tabéry Géza]], [[Tamási Áron]].
| |||