Főmenü megnyitása

Módosítások

Első elnöke [[Falussy Árpád]] főispán, alelnöke [[Cseh Lajos]] plébános. Műsorok, ünnepségek rendezése mellett gondot fordított a helyi kulturális hagyományok ápolására. Felállította a városban [[Kölcsey Ferenc]] és [[Kossuth Lajos]] [[szobor|szobrát]] (mindkettő [[Kallós Ede]] alkotása), és 1899-ben, [[Petőfi Sándor|Petőfi]] halálának félszázados évfordulóján márványtáblával örökítette meg az Arany Szarvas és Arany Csillag fogadók falán nagykárolyi látogatásainak emlékét.
 
Ugyancsak a Kölcsey Egyesület kezdeményezte a [[piarista]] rendház falán [[Révai Miklós]] nyelvtudós és a "branyiszkói hős", [[Erdősi Imre]] emléktáblájának elhelyezését. A vármegyeháza épületében Kölcsey-emlékszobát rendeztek be. Ebben az időszakban a Kölcsey Egyesület lelke [[Kovács Dezső (író)|Kovács Dezső]] műfordító-tanár és [[Poór János]].
 
1920 után [[Komáromi Lajos]] nyomdász, a [[Nagykároly és Vidéke]] szerkesztője élesztette fel egy újabb évtizedre a Kölcsey Egyesület munkáját, megrendezve [[Benedek Elek]] és a fiatal székely írók nagykárolyi fellépését (1928). Az egyesület tevékenysége az [[1920-as évek]] végétől a közöny és a hatóságok akadékoskodásai miatt ellanyhult, csak 1940 után került sor néhány figyelemreméltó rendezvényre, így [[Sík Sándor]]t látták vendégül (1942). Elnök a két világháború között [[Lestyán Ödön]] ügyvéd. Tényleges munka azonban már nem folyt, a Kölcsey Egyesület felélesztésére a [[II. világháború]] óta még csak kísérlet sem történt.
146 763

szerkesztés