„Strange kvark” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A '''furcsa kvark''', vagy '''s kvark''' ( jele: s) a harmadik legkönnyebb a [[kvark]]ok közül, egyfajta elemi, az anyagot alkotó jelentős részecske. A furcsa kvarkok megtalálhatók a [[hadronok]]nak nevezett [[szubatomi részecskék]]ben. A hadronok tartalmaznak furcsa kvarkokat valamint [[kaon]]okat (K), furcsa [[D mezon]]okat (Ds), [[szigma barion]]okat (Σ), és más furcsa részecskéket. Régebb a furcsa kvarkot még oldalsó kvarknak is nevezték. Ez, valamint a [[charm kvark|bájos kvark]] az anyag [[második generáció]]s elemei [[elektromos töltés]]e <math>-1/3</math> <math>e^-</math>, és a puszta tömege 70-130 [[megaelektronvolt|MeV]]/<math>c^2</math> . Mint minden [[kvark]], a furcsa kvark is egy elemi [[fermion]] <math>-1/2</math>-es [[spin]]nel, és részt vesz mind a négy alapvető kölcsönhatásban: a [[gravitációs kölcsönhatás|gravitáció]]s, [[elektromágneses kölcsönhatás|elektromágneses]], [[gyenge kölcsönhatás|gyenge]] és az [[erős kölcsönhatás|erős]] kölcsönhatásban. A furcsa kvark [[antirészecske|antirészecské]]je a [[furcsa antikvark]] (néha antifurcsa kvarknak vagy csak egyszerűen antifurcsának-nek nevezik), ami csak annyiban különbözik tőle, hogy töltése ellentétes előjelű.
 
Az első furcsa részecske, a [[kaon]] (részecske mely furcsa kvarkot tartalmaz) 1947-ben volt felfedezve, de magának a furcsa kvarknak a létezését (a [[down kvark|le-]] és a [[up kvark|fel kvark]]kal együtt) 1964-ban [[Murray Gell-Mann]] és [[George Zweig]] feltételezte, hogy ezzel magyarázzák a [[hadron]]ok [[Eightfold Way]] besorolási rendszerét . A furcsa kvarkot a kísérletek során először a [[Stanford Linear Accelerator Center]]-ben figyelték meg 1968-ban.