„Camp (stílus)” változatai közötti eltérés

 
==Fogalmi megközelítések==
A camp szó (giccses, felszínes, talmi értelmében) a 20. század elején keletkezett, alapja egy francia zsargonszó: „se camper”, azaz ágálni, pöfeszkedni, magát tuladagolni, megjátszani.<ref>{{Cite web| last = Szőcs István| title = Ciki, camp - giccs?| work = Helikon Irodalmi Folyóirat| accessdate = 2011-03-06| date = 2008-03-25| url = http://helikon.ro/index.php?m_r=1112}}</ref> Amikor a kifejezés megjelent, akkor a jelentése még csak hivalkodó, eltúlzott, affektáló, teátrális és a nőies viselkedésre utalt, a 1970-es évek közepén a definíció módosult mint közhely, mesterséges, középszerű, hivalkodó, szélsőséges természetű. [[Susan Sontag]] esszéje ''Note on "Camp"'' (1964) (Megjegyzések a "Camp"hez) kihangsúlyozza a stílus kulcsfontosságú elemeit: ravaszság, könnyelműség, naiv hatásvadászat, és a felesleges "sokkoló" elemek. Sontag szerint a "Camp életérzés kikapcsol, depolitizál – vagy legalábbis apolitikussá tesz". A camp esetében színlelés, a modor és az ízlés felértékelése mesterséges, vulgáris, banális.<ref name="SS"/>
 
A camp szorosan kötődik a [[giccs]]hez, és a hozzá tartozó fogalmi rendszert gyakran a "vacak" jelzővel illetik. [[Susan Sontag]] szerint a camp öntudatos, magát felvállaló giccs. A camp tudja magáról hogy camp, a giccset "fogyasztó" közönség nem tudja, vagy nem ismeri el, hogy ami tetszik neki, az giccs.<ref name="SS">{{Cite web| last = Susan Sontag| title = Notes On "Camp"| work = Interglacial| accessdate = 2011-03-06| date = 1964| url =http://interglacial.com/~sburke/pub/prose/Susan_Sontag_-_Notes_on_Camp.html}}</ref>
 
A camp kötődik a posztmodernhez is. Sontag úgy véli, hogy "...a camp mindent idézőjelben lát. Ez nem egy lámpa, hanem egy „lámpa”, nem nő, hanem "nő" Linda Hutcheon „nagyona hasonlít”fogalmat fogalmávala rokon, ennek megértését a paródiával hozza összefüggésbe, mint az egyik fő jellemzőjét a posztmodern művészeteknek. "A kétneműség, a hermafroditizmus vagy annak megjátszása ([[David Bowie]]) tuti, hogy camp. Ami ciki, ott minden mást jelent, mint ami"<ref>{{Cite web| last = TemesiFelluga, Ferenc| title = Magyar camp: a ciki| work = MN Magyar Nemzet| accessdate = 2011-03-06| date = 2008-02-16| url=http://www.mno.hu/portal/543149}}</ref>Dino
| title = Introduction to Linda Hutcheon, Module on Parody| accessdate = 2011-03-07| url=ttp://www.cla.purdue.edu/academic/engl/theory/postmodernism/modules/hutcheonparody.html}}</ref> "A kétneműség, a hermafroditizmus vagy annak megjátszása ([[David Bowie]]) tuti, hogy camp. Ami ciki, ott minden mást jelent, mint ami"<ref>{{Cite web| last = Temesi Ferenc| title = Magyar camp: a ciki| work = MN Magyar Nemzet| accessdate = 2011-03-06| date = 2008-02-16| url=http://www.mno.hu/portal/543149}}</ref>
 
A camp mint fogalom az 1960-as évektől esztétikai vizsgálódások tárgya, ebből a szempontból is különbözik a giccstől, amely nem a rossz művészettel azonos, hanem egy, a művészeteken kívül értelmezett kereskedelmi célú termék. Sontag szerint a camp egyfajta esztéticizmus. „Annak a módja, hogy a világot esztétikai jelenségként értékeljük. Mégpedig ily módon camp módon nem szépsége, hanem csináltságának, stilizáltságának foka szerint” <ref name="SS"/>