|
Makedóniát és Görögországot Kr.e. 146-ban teszi tartományává Róma, Szíriát Kr.e. 64-ben, Egyiptomot pedig Kr.e. 31 után. Róma uralmával azonban csak a politikai berendezkedés ér véget, az elnevezés mögött rejlő kulturális tartalom azonban egészen az iszlám Kr.sz. VII. században történő elterjedéséig meghatározó, s még azon túl is tovább él Bizáncban
== A hellenisztikus államok kialakulása ==
A fejlődő birodalmat váratlanul érte az uralkodó halála. A birodalom vezetését a hadvezérek ([[diadokhosz]]ok) akarták megszerezni, akik háta mögött hadsereg állt. Hosszú és véres küzdelem kezdődött, melyek során a birodalom több részre szakadt. Három nagy állam alakult ki: Makedóniát Antigonosz uralta, Ázsiát Szeleukosz, Egyiptomot pedig Ptolemaiosz.
[[Fájl:Diadochen1.png|thumb|right|float|300px|
[[Diadokhosz]]ok
{{legend|#C3B933|[[I. Szeleukosz Nikatór]] birodalma}}
{{legend|#50A249|[[Kasszandrosz]] királysága}}
{{legend|#C38833|[[Lüszimakhosz]] királysága}}
{{legend|#787CAD|[[I. Ptolemaiosz Szótér]] királysága}}
{{legend|#AF3662|[[Épeirosz|Epirusz]]}}
Egyéb
{{legend|#A361BD|[[Karthágó]]}}
{{legend|#70A9BE|[[Ókori Róma]]}}
{{legend|#85AB54|[[Görög gyarmatok]]}}
]]
===Ptolemaidák===
[[Ptolemaiosz]] megszilárdította a hatalmat Egyiptomban beleértve Líbiát és Palesztinát. Utódait, a Ptolemaidákat (Ptolemaioszok) tisztelték a fáraók leszármazottaiként Egyiptomban.
===Szeleukidák===
A legnagyobb területet a [[Szeleukidák]] birtokolták. Ez az állam Mezopotámián át Indiáig húzódott. Ezt a hatalmas területet nem tudták az egész korszakon át egyben tartani. Befolyásoló tény volt, hogy sok fejlett város helyezkedett el a területükön, először a keleti részeken szakadoztak le térségek, majd az egész állam darabjaira hullott.
===Antigonidák===
A harmadik nagyobb egység az [[Antigonidák]] vezetésével jött létre Európában. Először görög térségek váltak le. (Kelet fejlődésnek indult, így a görög föld elvesztette politikai jelentőségét is.)
== Gazdaság és társadalom ==
| 