Makedóniát és Görögországot Kr.e. 146-ban teszi tartományává Róma, Szíriát Kr.e. 64-ben, Egyiptomot pedig Kr.e. 31 után. Róma uralmával azonban csak a politikai berendezkedés ér véget, az elnevezés mögött rejlő kulturális tartalom azonban egészen az iszlám Kr.sz. VII. században történő elterjedéséig meghatározó, s még azon túl is tovább él Bizáncban
== Gazdaság és társadalom ==
A gazdasági fejlődés az Égei-tengertől kiterjedt az Indiai-óceáni területekre. A gazdaság központja Görögországtól keletre tolódott.
A [[Anatólia|kis-ázsiai]] államok is bekapcsolódtak a kereskedelembe.
A keleti és görög kultúra összeolvadása jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. Fejlődésnek indult a mezőgazdasági technika: öntözés, trágyázás, állattenyésztés, gyümölcsök és vetésforgó meghonosítása (nem maradt föld kihasználatlanul).
A fejlődés elsősorban a görög telepesek által lakott városokban indult el. Több százezer lakosú városok jöttek létre és lettek az ipar, kereskedelem és a kultúra központjai. Például: [[Alexandria]], [[Pergamon]], [[Palmüra]] stb.
A rabszolgatartó nagyüzemi gazdálkodás ugyanakkor visszaszorította a kisárutermelést, így a parasztok, kézművesek, kiskereskedők elszegényedtek. Görögországban is megszűnt a [[demokrácia]], a lakosok már nem a [[polisz]]ok szabad állampolgárai, hanem egyeduralkodók alattvalói voltak. Az új államok az ókori Kelet királyságaihoz hasonlóan despotikussá váltak.
