„Bánkút (Medgyesegyháza)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Rok (vitalap | szerkesztései)
→‎Története: lakosságcsere link
20. sor:
 
==Története==
A bánkúti gazdaság József főherceg nagy kiterjedésű birtokai közül [[kisjenő]]i (akkor [[Arad vármegye]]) uradalomhoz tartozott. Az [[Elek (település)|Elek]] részeként számon tartott Bánkút-pusztát [[1822]]-ben kapta meg [[József]] nádor. [[1844]]. [[november 20.|november 20-án]] jött létre Bánkút telepesfalu. [[1878]]-ig teljes egészében haszonbérben művelték Bánkút földjeit. Ekkor állították fel a Rózsa-majori, majd 1886-ban a László-majori kerületet, s ezáltal a bánkúti gazdaságból 3486 kh és 756 négyszögöl került házi kezelésbe. 1895-ben az egész bánkúti uradalom területének (6563 kh 141 n.öl) túlnyomó többsége (94%) szántó volt. Mivel Bánkúton a termőtalaj a környező területeknél gyengébb sziktartalmú volt, a búzatermesztésre kedvező feltételek adódtak. Ezt használta ki a híres búzanemesítő, [[Baross László]], a bánkúti búza atyja. Nagy lökést adott a fejlődésnek a vasút 1883-as megnyitása. A településrészt később Medgyesegyházához csatolták. A falurész a [[második világháború]]ig mintaszerűen fejlődött, köszönhetően főleg Barossnak. Ebben az időben Bánkút és Medgyesegyháza is [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] része volt. A [[második világháború]] után érzékenyen érintette a környéket a [[csehszlovák-magyar lakosságcsere]] egyezmény, amelynek során sok szlovák származású személy is elhagyta a környéket. 1945 után számottevő változás nem történt, a terület [[Békés megye|Békés megyéhez]] került, majd a kolhozosítás során államosították a környékbeli földeket. Ezzel elveszett egykori mintagazdasági jellege, lassan elkezdett leépülni. 2008-ban bezárták a postahivatalt is.
 
==Megközelítése==