„II. Alexiosz bizánci császár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Amirobot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: fa:آلکسیوس دوم
linkjav
9. sor:
| koronázás dátuma =
| teljes_név =
| előd = [[I. MánuelManuél bizánci császár|I. MánuelManuél]]
| utód = [[I. Andronikosz bizánci császár|I. Andronikosz]]
| házastárs = [[Anna]]
| gyermekei = <!--több gyermek esetén <br /> taggel elválasztva -->
| uralkodóház =
| édesapa = [[I. MánuelManuél bizánci császár]]
| édesanya = [[Antiochiai Mária bizánci császárné|Antiochiai Mária]]
| születési dátum = [[1169]]. [[szeptember 14]].
24. sor:
|}}
 
'''II. Alexiosz''' ({{görögül|Αλέξιος Β’ Κομνηνός}}, [[Konstantinápoly]], [[1169]]. [[szeptember 14.]] – [[Konstantinápoly]], [[1183]]. [[október]]e) [[Bizánci Birodalom|bizánci császár]] (uralkodott [[1180]]. [[szeptember 24]]-től haláláig), [[I. MánuelManuél bizánci császár|I. (Nagy) MánuelManuél]] és [[Antiochiai Mária bizánci császárné|Antiochiai Mária]] fia, a [[Komnénosz-dinasztia]] ötödik tagja volt. Fiatal kora miatt tragikusan végződő, rövid uralkodása alatt nem volt beleszólása birodalmának ügyeibe.
 
== Uralkodása ==
 
MánuelManuél egyetlen fiúgyermekeként örökölte a trónt atyja halálakor, tizenegy esztendősen. A régensséget anyja, a Xéné néven apácának álló Antiochiai Mária szerezte meg, aki kegyencével, MánuelManuél unokaöccsével, Alexiosz Komnénosz [[prótoszebasztosz|prótoszebasztosszal]] irányította az állami ügyeket. Nyugatbarát orientációjuk azonban komoly ellenállást szült a fővárosban, ahol mind nagyobb gyűlölet övezte a rendkívüli privilégiumokat élvező [[itália]]i kereskedőket és az akadozó jövedelmüket a helyi lakosság sanyargatásával kibővítő nyugati zsoldosokat. Mindehhez külpolitikai kudarcok is társultak: MánuelManuél halála után röviddel, [[1180]] végén vagy [[1181]] elején [[III. Béla magyar király]] visszahódította az [[1167]]-ben elveszett [[Horvátország]]ot, [[Dalmácia|Dalmáciát]] és [[Szerémség]]et.
 
Az ellenállás egy uralkodóházon belüli összeesküvésben öltött testet: Alexiosz féltestvére, [[Komnéna Mária bizánci hercegnő|Komnéna Mária]] és férje, a [[thesszaloniké]]i [[pronoia]]birtokos [[Montferrati Rainer]] [[kaiszar]] (görög nevén Ióannész) utcai harcokat robbantott ki a fővárosban, de ezt leverték. Helyzetének megerősítése érdekében a régensnő III. Bélához fordult, aki még abban az évben elfoglalta [[Branicsevo|Barancsot]] és [[Belgrád]]ot. Keleten sem volt jobb a helyzet: [[II. Kilidzs Arszlán]] [[Ikóniumi Szultánság|ikonioni szultán]] szeldzsukjai ugyanekkor elfoglalták [[Kütahya|Kotüaiont]] és a [[piszidia]]i [[Szozopolisz]]t. [[1183]]-ban pedig a [[szerbek]] is fellázadtak: velük szövetségben a magyarok egészen [[Szófia|Szófiáig]] törtek előre [[Niš]]en át.
 
Az ellenállás [[I. Andronikosz bizánci császár|Andronikosz Komnénosz]], MánuelManuél Iszaakiosz nevű testvérének a fia körül összpontosult. A latinellenességéről ismert Andronikosz ekkor [[Pontosz]] helytartója volt. [[1182]] tavaszán ért támogatóival [[Khalkédón]]ba, és [[Andronikosz Kontosztephanosz]] flottaparancsnok átállásával akadály nélkül kelhetett át a [[Boszporusz]] túlpartjára. A hírre a lakosság fellázadt, és a latin lakosság ellen fordult: a népharagnak mintegy 60&nbsp;000 nyugati esett áldozatul. A mészárlást az eliten belüli tisztogatás követte: Andronikosz Alexiosszal kivégeztette az anyacsászárnét, illetve megmérgeztette Maria Komnénét és a férjét. Alexiosz prótoszebasztosz is vérpadon végezte. Végül [[1183]] szeptemberében társcsászárrá koronáztatta magát, és a következő hónapban megfojtatta Alexioszt, akinek testét a tengerbe vettette. Jegyesét (vagy [[Türoszi Vilmos]] szerint feleségét), [[Franciaországi Ágnes]]t is feleségül vette.
 
== Külső hivatkozások ==
41. sor:
 
{{Bizánci császár
|előző=[[I. MánuelManuél bizánci császár|I. (Nagy) MánuelManuél]]
|következő=[[I. Andronikosz bizánci császár|I. Andronikosz]]
|következő2=