„Dolgozó Nő (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Forrás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Dolgozó Nő''' társadalmi-politikai és kulturális folyóirat, [[Románia|Románia Szocialista Köztársaság]] Országos Nőtanácsának magyar nyelvű havi képeslapja. Első száma 1949 márciusában jelent meg [[Kolozsvár]]on; a [[Kolozs megye]]i szaktanács adta ki. A lap első névvel jelölt főszerkesztője <!-- az 1947/6-os számtól (így szerepel a forrásban, de valami nem stimmel, ha az első szám 1949-ben jelent meg) --> [[Berde Mária]] volt, halála után [[Látó Anna]], [[Orosz Irén (író)|Orosz Irén]], 1954-től [[Erős Blanka]], 1973-tól [[Turósné Jakab Irma]].
Az idők folyamán számos romániai magyar író, költő, publicista és riporter – időrendi sorrendben [[Jordáky Lajos]], [[Marton Lili]], [[Varró Ilona]], [[Erdélyi Lajos (fotóművész)|Erdélyi Lajos]], [[Tamás Gáspár]], [[Tamás Mária]], [[Asztalos István (író)|Asztalos István]], [[Nagy Olga]], [[Létay Lajos]], [[Lázár József]], [[Kányádi Sándor]], [[Jánky Béla]], [[Korda István]], [[Kovács Erzsébet]], [[Panek Zoltán]], [[Szilágyi Júlia]], [[Páll Árpád]], [[Lászlóffy Csaba]] – vett részt irodalmi rovatvezetőként vagy más beosztásban a folyóirat szerkesztésében. A közel {{szám|80000}} példányban megjelent képeslap, melynek grafikai kivitelezését az első években [[Gy. Szabó Béla]], később [[Vernes András]] és [[Cseh Gusztáv, ifj.|Cseh Gusztáv]] végezte, irodalmi anyagában a családiasságot s a munka szeretetét ápolja, s mind nagyobb népszerűségnek örvendve foglal állást a nők egyenjogúsága, szakmai felkészültsége, az irántuk való minden előítélettől mentes bizalom mellett; munkálkodik a romániai magyar asszonyok, leányok korszerű műveltségének megalapozásáért, civilizált és kulturált családi életük tárgyi és tudati feltételeinek biztosításáért, a modern nő szocialista eszményének kialakításáért. A folyóirat folytatásos másodközlései Mikszáth Kálmánné, [[Boncza Berta|Csinszka]], [[Harmos Ilona|Kosztolányi Dezsőné]], [[Szendrey Júlia]] visszaemlékezéseinek népszerűsítésével törekszenek a nők s az irodalom sajátos kapcsolataira rávilágítani.
| |||