„Szigligeti Társaság” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A [[trianoni békediktátum]] után a két [[világháború]] közt is tovább élt a társaság a nagyváradi romániai magyarok körében. Az [[1920-as évek]] elején [[Karácsonyi János]]t választották elnöküknek. Az alelnöki tisztek betöltésére [[Adorján Ármin]], [[Kocsán János]], [[Tabéry Géza]] kapott bizalmat. Főtitkárnak [[Perédy György]]re, titkároknak [[Champier István]]ra és [[Nagy Gusztáv]]ra szavaztak. A megváltozott határok közt is 1922-ben már [[jog]]ilag is sikerült a társaság elismertetése.<ref>[http://www.hhrf.org/xantusz/mve_intezmenyek_egyesuletek.html Dávid Gyula: Kulturális és szakmai intézmények, egyesületek]</ref>
 
A társaság fő célja 1918 után a [[magyar nyelv]]ű [[irodalom]] és kultúra terjesztése. Irodalmi esteket szerveztek, ismeretterjesztő előadásokat tartottak és magyar nyelvű [[Évkönyv (Erdély)|évkönyveket]] adtak közre főleg a társaság korai időszakában (1900-as évek). Anyagi lehetőségeiktől függően önálló köteteket is közreadtak.<ref>Hajdúföldön - puszták szerén : elbeszélések / Tokaji Oláh Béla ; [közread. a] Szigligeti Társaság. Nagyvárad : Szigligeti Társ., 1936. 130 p.</ref>
 
== Szigligeti Alapítvány ==
146 763

szerkesztés