1317–20-ban ''de Sancto Georgio,'' 1453-ban ''Zenth Ghewrgh,'' 1517-ben ''Zazzenthgyewrgh,'' 1808-ban ''Sank-Görgen, Szin-Giorzs'' és ''Szin-Gyuru'' néven említették. [[Erdélyi szászok|Szász]] telepesek alapították és [[Beszterce vidéke|Beszterce vidékéhez]] tartozott. 1332-ben 47 tűzhelyből állt. 1602-ben [[Giorgio Basta]] csapatai felgyújtották. 1713-ban 28 szász és hét román család lakta. 1717-ben a [[tatárok]] gyújtották föl. 1750-ben 56 szász és 25 román családotcsaládját írtakírták össze. Román lakóit 1762–64-ben [[Naszód vidéke|Naszód vidékére]] költöztették. 1781-ben tűzvész pusztította. 1876-ban csatolták [[Beszterce-Naszód vármegye|Beszterce-Naszód vármegyéhez]]. Határa 1883-ban 4883 [[kataszteri hold]]at tett ki, ennek 55%-a volt szántóföld, 19%-a gyümölcsös (főként szilva és alma) és 7%-a erdő. 1886-ban épült meg a falu mellett a vasút. 1911-re hajtották végre határának [[tagosítás]]át. Egy [[tornádó]], amely az [[Avas-hegység|Avasban]] támadt, 1912. május 13-án tönkretette a község erdejét, öt perc alatt 3500 tölgyet és gyertyánt döntött ki.<ref>Egly József: Az erdélyi tornádó. ''Erdészeti Lapok'' 1914. II. 1.</ref> Négy [[szomszédság]]a ''(Nachbahrschaft)'' működött, utcánként: ''Obergasse, Aspengasse, Kirchgasse'' és ''Neugasse.'' A [[második világháború]]ig a románok főként a falu délnyugati részén, a [[Szászbongárd]]ra vezető ''Rinngassé''-n, a cigányok az ''Astengraben'' mellett húzódó ''Kirchgasse'' végében éltek. 1944. szeptember 7-én a [[Wehrmacht]] szász lakosságát evakuálta, többségük [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriában]] töltötte a telet és a tavaszt. 1945 tavaszán [[mócok]]at telepítettek be. Nyáron a szászok kétharmada visszatért. 1975 után a szász közösség főként [[Németország]]ba és [[Ausztria|Ausztriába]] emigrált.
1880-ban 1001 lakosából 773 volt német, 132 cigány és 92 román anyanyelvű; 884 [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] és 87 [[Román Ortodox Egyház|ortodox]] vallású.
