Wikipédia

„Haibar-hágó” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: sv:Khyberpasset
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Hegy infobox
{{coor title dms|34|8|5|É|71|5|41|K|type:city_region:PK}}
| név = Khyber-hágó
[[Kép:KhyberPassPakistan.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Khyber-hágó [[Afganisztán]]ban]]
| helyi név =
| kép = KhyberPassPakistan.jpg
| képméret =
| képaláírás =
| magasság = 1070
| hely = [[Pakisztán]]/[[Afganisztán]]
| hegység =
| kiemelkedés =
| legmagasabb pont =
| típus =
| terület =
| hegység hossza =
| hegység szélessége =
| kor =
| utolsó kitörés =
| első megmászás =
| legkönnyebb útvonal =
| szélesség =É
| szélességi fok =34
| szélességi ívperc =8
| szélességi ívmásodperc =
| hosszúság =K
| hosszúsági fok =71
| hosszúsági ívperc =5
| hosszúsági ívmásodperc =
| pozíciós térkép =Afganisztán
| szöveg pozíciója =
| térkép =
| térképméret =
| térképaláírás =
}}
[[Kép:Liebigbild-Bala Hissar and Khaiber Pass.jpg|bélyegkép|jobbra|Képeslap 1910-ből]]
[[Kép:Khyber pass.jpeg|200px|bélyegkép|jobbra|250px|Khyber-hágó [[Peshawar]]-nál]]
A '''Khyber-hágó''', (olvasd: ''Haibár-hágó''), ([[Pastu nyelv|pastu]]: د خیبر درہ, [[Urdu nyelv|urdu]]: درۂ خیبر) egy {{szám|1070}} méter magasságon fekvő hágó mely összeköti [[Pakisztán]]t és [[Afganisztán]]t.▼
{{commons|Category:Khyber Pass}}▼
▲A '''Khyber-hágó''', (olvasd: ''Haibár-hágó''), ([[Pastu nyelv|pastu]]: د خیبر درہ, [[Urdu nyelv|urdu]]: درۂ خیبر) egy {{szám|1070}} méter magasságon fekvő hágó mely összeköti [[Pakisztán]]t és [[Afganisztán]]t.
 
A történelem során fontos [[kereskedelmi útvonal]] volt [[Közép-Ázsia]] és [[Dél-Ázsia]] között, valamint [[stratégia]]istratégiai katonai hely. A Khyber-hágó csúcsa 5 km-re van Pakisztánban bent, és [[Landi Kotal]]-nál átvág a [[Szefid-kuh]] hegységen, mely egészen a [[Hindukus]] déli részéig nyúlik.
 
== Történelem ==
 
Az [[árják]] népvándorlási hipotéziseik egyes változatai szerint az '''indo-árják''' a Khyber-hágón át jutottak [[India|Indiába]]. Az első írásos emlékek a hágón keresztül folyó inváziókról [[I. Dareiosz perzsa király|I.Dáriusz]] és [[Nagy Sándor]] hódításaival jelennek meg. Később a [[muzulmán]]ok jöttek innen át [[Dél-Ázsia|Dél-Ázsiába]]. A muzulmán invázió a [[Mogul Birodalom]] [[1526]]-bani létrejöttével érte el tetőpontját. A [[britek]] [[Afganisztán]]t támadták meg [[Brit-India|Indiából]], és három [[háború]]t vívtak ellenük [[1839]]-[[1842|42]], [[1878]]-[[1880|80]], és [[1919]]-ben. [[George Molesworth]], az 1919. évi harci csapat tagja mondta: „A Khyber minden egyes köve vérben lett úsztatva”. [[Rudyard Kipling]] a hágót „a hegyeken keresztüli kardvágásnak” nevezte.
 
A Khyber-hágótól északra a [[Mullagorimullagori]] törzs él. Délre van [[Afridi Tirah]], mig maga a hágó lakosai az ''Afridi'' törzshöz tartoznak. Az évszázadok során a [[pastuk|pastu]] törzsek, és leginkább az ''afridik'' és az afgán [[shinwarik]], a hágót saját tulajdonuknak tartották és [[vám]]otvámot szedtek az utazóktól. Mivel ez volt hosszú ideig a fő bejövetelük, a shinwarik hevesen ellenálltak minden kisérletnek, hogy másnak a hatósága alá kerüljenek.
 
Stratégiai okokért a britek [[Vasútvasút|vasutat]] építettek a hágón keresztül az [[I. világháború]] után. A Khyber-hágói Vasútvonal a [[Peshawar]] közeli [[Jamrud]]ból [[Landi Kotal]]-nál az afgán határig ment. [[1925]]-ben lett megnyitva.
 
A [[II. világháború]] alatt tankellenes akadályokat fektettek a völgyben, mivel a britek tartottak a [[németek]] India elleni támadásától. <ref>[http://www.lonelyplanet.com/pakistan/north-west-frontier-province/the-khyber-pass Introducing The Khyber Pass] ''(Lonely Planet)''</ref>
20 ⟶ 50 sor:
A hágó népszerű lett többezer [[nyugat-európa]]i és [[japánok|japán]] vándor számára akik a ''Hippi-úton'' mentek Indiába és [[Nepál]]ba. [[Kabul]]ban autóbuszt vagy kocsit béreltek. A pakisztáni határőrségnél az utasoknak tanácsolták, hogy ne menjenek messzire az úttól, mivel az államnak alig volt uralma a terület fölött. A vámvizsgálatok után nappal gyorsan áthajtottak a hágón. Az út mentén a britek által emelt emlékműveket lehetett látni, valamint katonai erődítményeket is.
 
Jelenleg az [[Afganisztániafganisztáni háború]] alatt a hágó fontos utánpótlási út a [[NATO]] csapatok számára. A [[tálibok]] ezért többször próbálták lezárni az utat, ami összetűzésbe hozta őket a pakisztáni kormánnyal. <ref>http://www.nytimes.com/2009/01/03/world/asia/03pstan.html?partner=rss&emc=rss</ref>
 
== Hódítók és hadnagyok ==
 
Azok a vezérek akik a Khyber-hágón át mentek mind kelet felé mentek India meghódítására. Ennek kivétele csak [[Chandragupta Maurya]], [[Ranjit Singh]] és [[George Pollock]], akik fordított irányban mentek katonaságukkal.
 
{{Col-begin}}
{{Col-break}}
* [[II. Kürosz perzsa király|Nagy Kürosz]]
* [[Nagy Sándor]]
36 ⟶ 64 sor:
* [[Kutlug Hádzsa]]
* [[Timur Lenk]]
 
{{Col-break}}
* [[Bábur]]
* [[Ranjit Singh]]
45 ⟶ 73 sor:
* [[George Pollock]]
* [[Sir Donald Stewart]]
{{Col-end}}
 
== TovábbiAjánlott olvasnivalóirodalom ==
* Molesworth, Lt-Gen. G.N., Afghanistan 1919 (Asia Publishing House, 1962). A szertőszerző leírja a katonai csapatja áthaladását a hágón.
* Victor Bayley CIE CBE. "Permanent Way through the Khyber", Jarrolds (1934). A szerző leírja a vasút építését.
* Dorothy Gilman Butters: "Sorrow Rides a Fast Horse" (Ladies Home Journal, September, 1962). Egy asszony és családja kalandjai a hágóban.
54 ⟶ 81 sor:
== Források ==
{{források}}
▲{{commons|Category:Khyber Pass}}
 
{{portál|földrajz}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Haibar-hágó”