„Kecskeméti Lipót” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
bővítés |
||
1. sor:
'''Kecskeméti Lipót''' ([[Kecskemét]], [[1865]]. [[február 27.]] – [[Nagyvárad]], [[1936]]. [[június 8.]]) rendkívül nagy tudású és tevékeny [[rabbi]], [[zsidók|zsidó]] irodalomtörténész, bibliakutató.
A középkori zsidó költők foglalkoztatták, verseikből lefordított egy kötetre valót (Zsidó költőkből. Bp. 1887), róluk írt dolgozatával doktorált Budapesten (1888), s ennek egy részlete könyv alakban is megjelent (Pokol a középkori zsidó költészetben. Bp. 1888). Középkori zsidó költőket fordított [[magyar nyelv|magyarra]] és zsidó vallástörténeti tanulmányokat írt. ▼
== Élete, munkássága ==
A nagyváradi hitközség rabbijává választotta (1890); mint főrabbi, kitűnő szónokként vált ismertté, a [[magyar nyelv]] művésze volt, beszédeit [[Ady Endre]] is meghallgatta, s cikkben emlékezett meg egy bibliai tárgyú előadásáról, melyet a budapesti [[unitárius]] templomban tartott (1903). A [[Szigligeti Társaság]] tagja volt. Szembeszállott mindennemű vallási elzárkózással, nem fogadta el a [[cionizmus]]t.▼
▲A középkori zsidó költők foglalkoztatták, verseikből lefordított egy kötetre valót (''Zsidó költőkből''.
▲A nagyváradi hitközség rabbijává választotta (1890); mint főrabbi, kitűnő szónokként vált ismertté, a [[magyar nyelv]] művésze volt, beszédeit [[Ady Endre]] is meghallgatta, s cikkben emlékezett meg egy bibliai tárgyú előadásáról, melyet a budapesti [[unitárius]] templomban tartott (1903). A [[Szigligeti Társaság]] tagja volt. Szembeszállott mindennemű vallási elzárkózással, nem fogadta el a [[cionizmus]]t. A bibliakritika módszerével megírt két – egyenként háromkötetes – irodalomtörténeti műve jelent meg Jeremiás és Ézsaiás próféták könyveiről (Budapest, 1932, Nagyvárad, 1935). A 70. születésnapján elhangzott beszédeket ünnepi kötetbe foglalták (Nagyvárad, 1935).
A [[trianoni békediktátum]] után a bezárt állami fő reáliskola tanáraival és diákjaival Nagyváradon létrehozta a (később róla elnevezett) Zsidó Líceumot.<ref>{{cite web | url = http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?kod=300 | title = Az erdélyi zsidóság az első világháborút követő időszakban | accessdate = 2009-04-02 | author = [[Gaal György]] }}</ref>
| |||