„Anton Herzinger” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Komárom –> Komárom (Szlovákia) |
zöld linkek kékre |
||
3. sor:
Anton Herzinger 1813-ban kezdte meg katonai szolgálatát a 32.gyalogezredben hadfiként, de még ebben az évben zászlóssá nevezték ki. 1815-ben alhadnaggyá léptették elő. 1821-ben részt vett a [[Piemont]] elleni katonai akcióban, 1828-ban már főhadnagy. A békeszolgálatban szépen haladt előre a ranglétrán: 1831-ben százados a 25. gyalogezrednél, 1837-ben őrnagy a 2. gyalogezrednél, 1841-ben alezredes a 26. gyalogezrednél. 1844-ben a 42. gyalogezred ezredese lett.
1848 novemberében megkapja vezérőrnagyi kinevezését. A [[Téli hadjárat (1848–49)|téli hadjárat]]ban a [[Bécs]]ben és környékén elhelyezkedő császári tartalék egyik dandárjának parancsnoka. 1849 tavaszán dandárparancsnok [[Ludwig von Wohlgemuth]] altábornagy IV. hadtestében, [[Nagysalló]]nál (április 19.) kitűnik kezdeményezőkészségével, mert az ágyúszót meghallva azonnal elindul a csatatér felé, és váratlan támadásával komoly zavart okozott a magyar jobbszárnyon, a honvédsereg túlereje azonban rövidesen visszavonulásra kényszerítette. A [[nyári hadjárat]]ban a IV. (tartalék) hadtest gránátos hadosztályának parancsnoka. Tulajdonképpen a hadsereg elitje kerül a keze alá, amelyre a harcok oroszlánrésze hárul a hadműveletek során. Jól megállja a helyét a [[Vág]]-menti harcokban. Július 11-én [[Komárom (Szlovákia)|Komáromnál]] hadosztálya a magyar támadás fő irányába kerül, és nem bírva [[Leiningen-Westerburg Károly]] III. hadtestének a nyomását megfutamodik, de sikerül rendeznie a sorokat. Temesvárnál a IV. hadtest élhadosztályaként döntő szerepet játszott a magyar jobbszárny szétverésében, és így a csata eldöntésében. Érdemeiért 1850-ben altábornaggyá léptetik elő és bárói rangra emelték.
==Forrás==
| |||