„Jiddis nyelv” változatai közötti eltérés

Az askenázi [[zsidó nép|zsidóság]] sorsának alakulása nyelvének fejlődésén is mély nyomokat hagyott. A [[liturgia]] nyelveként mindvégig őrzött és ápolt héber-arámi rétegre a galloromán nyelvterületen számos ófrancia elem rakódott, majd a németországi nyelvi asszimiláció során kialakult jiddis a szláv népek körében a nyelvi élet valamennyi síkján erős szláv hatás alá került. Az [[újkor]]i zsidóüldözések, másrészt a [[gazdaság]]i válságok nyomására a jiddis nyelvű [[zsidó nép|zsidóság]] tengerentúl is elterjedt, különösen az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. A [[19. század]] vége óta a jiddis kultúra súlypontja egyre jobban az amerikai kontinensre tevődött át, bár hagyományos európai centrumai is megvannak, elsősorban a volt [[Szovjetunió]]ban ([[Moszkva]], [[Kijev]], [[Lviv]] (Lemberg), [[Odessza]] (Odessza), [[Minszk]], [[Vilnius]], [[Munkács]] stb.), [[Lengyelország]]ban ([[Varsó]], [[Wrocław|Boroszló]] stb.), [[Románia|Romániában]] ([[Bukarest]], [[Csernovic]]) és [[Csehország]]ban ([[Prága]], [[Brünn]]).

 

 

A 19–20. század fordulóján a lengyel és orosz területen sűrűsödő pogromok elől a jiddis nyelvű zsidók tömegesen telepedtek tengerentúli országokba, főként Amerikába, ahol a [[holokauszt]] után az Egyesült Államokban ([[New York]], [[Chicago]], [[Philadelphia]], [[Los Angeles]], [[Boston]], [[Detroit]], [[Cincinnati]]) ma a világ [[zsidó nép|zsidóságának]] több mint a fele él, de igen sokan laknak [[Kanada]], [[Mexikó]] és [[Dél-Amerika]] (főleg [[Argentína]]) városaiban; jiddis nyelvű ortodox közösségek [[Izrael]]ben is vannak.