„Szír Szent Efrém” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
| szentté avatta =
| kegyhely =
| ünnepnapja = január 28. <br> [[Ortodox kereszténység]]<br>[[Keleti katolikus egyházak]] <br>június 10.<br> [[Római Katolikus Egyház]]<br> [[Anglikán Közösség]] <br>június 18. <br>[[Maronita Egyház]]
| jelképei = [[miseruha]] és [[tömjén]]füstölő, [[hárfa]]
| védőszentje =
}}
[[Fájl:Ephrem.01.incipit.jpg|thumb|right|''Ephrem Syrus: Sermones selecti'', [[Ősnyomtatvány]], Freiburg 1491 előtt]]
[[Fájl:Nisibis Church interior.jpg|thumb|right|Szent Jakab templom Nisibisben (itt tanított Szent Efrém)]]
'''Szíriai Szent Efrém''' ([[görög nyelv|görögül]] Ἐφραίμ ὁ Σῦρος, [[latin nyelv|latinul]] Ephraem Syrus) ([[Nisibis]] (ma [[Nusaybin]] [[Törökország]]) [[306]] körül – [[Edessza]] (ma [[Şanlıurfa]]) [[373]]. [[június 9.]]) [[diakónus]], hitvalló, [[teológus]], író, költő. Afráhát mellett a [[Szír Ortodox Egyház]] egyik legkiemelkedőbb teológusa, szónoka és himnuszírója volt. A keleti és nyugati egyházak egyaránt szentként tisztelik. [[XV. Benedek pápa]] a ''Principi apostolorum Petro'' [[enciklika|enciklikájában]] emelte a katolikus [[egyháztanító]]k sorába 1920-ban.
==Élete==
A Római és Perzsa Birodalom határán uralkodó politikai helyzet, a [[pogányság|pogány]] [[kultusz]]ok, a [[judaizmus]] és kereszténység, a különböző ókeresztény szekták arra késztették, hogy állást foglaljon és megvédje meggyőződését. Efrém az ókeresztény költészet legnagyobbika. Szír nyelven (kelet- [[arámi nyelv]]) írt. Műveiben a teológia és a költészet összefonódott. [[Rím]]es [[próza|prózát]] és vers formájú homéliákat írt. Himnuszaiban újra és újra megénekelte az embereket megszabadító Isten csodálatos kegyelmét. Jól ismerte a [[Biblia|Bibliát]], melyet leggyakrabban körülírva idézett. Nem volt kapcsolatban a kortárs görög teológusokkal, nem ismerte a ''személy'', ''lény'' és ''természet'' általuk használt kifejezéseit. Efrém által használt fogalmak valószínűleg a korai szír egyházi nyelvből származnak.
 
Kommentálta [[Mózes első könyve|Mózes első könyvét]], [[Mózes második könyve|Mózes második könyvét]], [[Józsué könyve|Józsué könyvét]], [[Bírák könyve I. II.|Bírák könyvét I. II.]], [[Sámuel első és második könyve|Sámuel első és második könyvét]], [[Királyok könyve I. II. |Királyok könyvét I. II.]], [[Krónikák könyve I. II.|Krónkák könyvét I. II.]], [[Jób könyve|Jób könyvét]]. Mózes első és második könyvének szír nyelvű kommentárjai megőrződtek. Szintén megmaradtak ''Tatianus'' ''Diatessaron''járól (evangélium harmonizálása) írt kommentárjai. Az [[Apostolok cselekedetei]]hez, és [[Pál apostol]] leveleihewleveleihez írt kommentárjai arámi fordításban maradtak fenn. ''Sermones'' című művéből is maradtak meg eredeti részek. A ''Refutationes''-ben cáfolta Mani, Bardasanes és Markion tanait.
 
Himnuszait lefordították [[örmény nyelv|örmény]], [[kopt nyelv|kopt]], [[Etiópia|etióp]], [[arab nyelv|arab]] és [[görög nyelv|görög]] nyelvekre, görögből pedig [[latin nyelv|latin]]ra és a szír, örmény, kopt, görög és [[szláv nyelvek|szláv]] nyelvű [[liturgia]] részei.
==Irodalom==
* K. Den Biesen: Efrem De Syrier, Vcl/West-Friesland, 2010
* Dr. Sebastien P. Brock: The luminous eye: the spiritual world vision of Saint Ephrem, Western Michigan University, Cistercian Publications, 1985
==Külső hivatkozások==
*[http://www.katolikus.hu/szentek/szent81.html Szír Szent Efrém]
*[http://www.vatican.va/holy_father/benedict_xvi/audiences/2007/documents/hf_ben-xvi_aud_20071128_en.html XVI. Benedek pápa beszéde Szent Efrémről]