„Caius Valerius Catullus” változatai közötti eltérés

tata róza no. 1, kalandok folytatódnak.
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: scn:Caiu Valeriu Catullu)
(tata róza no. 1, kalandok folytatódnak.)
{{tataroz}}
[[Fájl:Catull Sirmione.jpg|bélyegkép|jobbra|Catullus]]
'''Caius Valerius Catullus''' ([[Sirmio]] (ma: [[Sirmione]]), Kr. e. 84 - Kr. e. 54) római költő az [[aranykor]]ból, a [[neoterikus]] költészet legnagyobb és legeredetibb alkotója.
 
== Élete ==
Életéről kevés bizonyosat lehet tudni: [[Verona|Veronában]] született, [[Gallia Cisalpina]] tartományban, jómódú családban, apja [[Julius Caesar]] vendégbarátja volt. [[Szent Jeromos]] szerint Kr. e. 87-ben született, és Kr. e. 57-ben halt meg, azonban egyik költeménye tartalmaz utalást i.e. 54-ben történt eseményekre (11. carmen). Neki vagy családjának volt villája a [[Garda-tó]] partján található [[Sirmio|Sirmióban]] (31. carmen). Iskoláiról nem sokat tudni, első verseit 15-16 éves korában írta (68. carmen). [[Róma|Rómában]] tagja lett a neoterikus költői csoportnak. Műveiben számos utalás található a kor ismert közéleti szereplőire, [[Cicero|Ciceróra]], [[Cornelius Nepos|Cornelius Neposra]], [[Pompeius|Pompeiusra]] etc. I. e. 57-ben elkísérte [[C. Memmius Gemellus]] praetort [[Bithynia|Bithyniába]], és az út során megnézte bátyja sírját (101. carmen). Feltételezések szerint Bithyniából visszatérve írta legtudósabb verseit, az [[Attis]]t (63. carmen), valamint a [[Peleus]] és [[Thetis]] nászát (64. carmen). Költeményei egyik fő motívuma Lesbia iránt érzett szerelme: a feltételezések szerint [[Lesbia]] azonos Clodiával, Q. Metellus Celer (Gallia Cisalpina proconsuljának) feleségével, P. Clodius Pulcher testvérével. Catullus halálának oka és pontos időpontja ismeretlen.
A Lacus Beneacus ([[Lago di Garda]]) melletti apai birtokon nőtt fel, előkelő, jómódú családban. Itt ismerte meg [[Quintus Metellus Celer]]nek, [[Gallia Cisalpina]] [[proconsul]]jának feleségét, [[Clodia|Clodiát]], aki iránt szenvedélyes szerelemre lobbant. Ez a szerelem ihlette költészetének legismertebb darabjait, a Lesbia-verseket.
 
A szerelem azonban több szenvedéssel, mint boldogsággal járt, mivel Claudia másként értelmezte a szerelmet, mint az ifjú költő. Így kapcsolatuk szakítással végződött.
 
57-ben Ázsiába, [[Bithynia|Bithyniába]] utazott [[Memmius]] [[praetor]] kísérőjeként, ahol közvetlen kapcsolatba kerölt a Kelet szellemi életével. Innen visszatérve írta legtudósabb verseit, az [[Attis]]t (63. carmen), valamint a [[Peleus]] és [[Thetis]] nászát (64. carmen).
 
== Munkássága ==
Catullus művei az elveszett veronai kódex másolataiban maradtak fenn: ezek a Codex Romanus (R), a Codex Oxoniensis (O) és a Codex Sangermanensis (G). Ezek 116 számozott költeményt, azaz carment tartalmaznak, a 18.,19. és 20. hiányzik, így összesen Catullusnak 113 verse maradt fenn. A költemények csoportosíthatók méret szerint: rövidebb költeményekre és hosszabb költeményekre (61-68. carmenek). Feloszthatók formai alapon: az első hatvan költemény változó metrumú, aztán hét hosszabb carmen következik, majd 48 [[epigramma]] zárja a gyűjteményt. Tartalom szerint a gyűjtemény nagyon változatos: találhatók benne erotikus költemények, [[invektíva|invektívák]], [[nászének|nászénekek]], [[himnusz|himnuszok]], [[kiseposz|kiseposzok]] és [[gyászének|gyászénekek]].
Fő témája a magánélet (szerelem), de néhány politikai verse is fennmaradt. A költő elutasítja a közéleti szerepvállalást (neoterikus). Mégsem tekinthető "elégikusnak".
 
=== Gyűlölök és szeretek (Odi et amo) ===
 
Műfaja [[epigramma]], versformája [[disztichon]]. Erősek a versben az ellentétek. Az [[ambivalencia|ambivalenciát]] fogalmazza meg.
 
==Utóélete==
*[[Carl Orff]] Catulli Carmina című dalműve Catullus szövegeire épül.
*[[Thornton Wilder]] regényének (Március idusa) főszereplője Catullus.
*[[Füst Milán]] Catullus című darabjának szereplői a költő és ismerősei.
*[[Rákos Sándor]] Catullusi játékok című versciklusában felhasználja a költő műveit és alakját.
 
== Forrás ==
* Grimal, Pierre: A latin irodalom története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 50-51.
*Ókori lexikon (szerk. Petz Vilmos) Franklin Társulat, Budapest, 1902
*Falus Róbert: Az antik világ irodalmai, Gondolat, Budapest, 1980
*Polgár Anikó: Catullus noster, Kalligram, Pozsony, 2003
*[http://rudy.negenborn.net/catullus/ Rudy Negenborn által szerkesztett, számos nyelvű fordítást tartalmazó lap]
*Peter Whigham: The Poems of Catullus, University of California Press, Berkeley and Los Angeles, 1983 [http://books.google.com/books?id=6v23i9HMoB0C&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false]
 
[[Kategória:Római irodalom]]