„Futóhomok” változatai közötti eltérés

A futóhomok laza, s javarészben [[kvarc]]szemekből áll, s alárendeltebben [[mész]]-, [[dolomit]]-, [[földpát]], [[magnetit]]- stb. szemek is előfordulnak benne. Mindenütt ott képződik, ahol a kőzetek elmállása következtében alkotó részeik lazákká lesznek, vagy a víz által összehordott föveny szárazzá lesz. Így a tengerparton, ahol a hullámok sok homokot hánynak ki a partra, amelyhez hasonlót a [[Balaton]] somogyi partjain is tapasztalhatunk, vagy kiszáradt tó fenekén, ilyen a Földünk szárazföldjének belsejében sok helyen levő [[sivatag]], hazánkban maga az [[Alföld]] nagy medencéje. A szárazzá lett laza föveny szemcséi a [[szél]] nyomásának nem képesek ellenállni, a [[szél]] irányában mozogni kezdenek, ez irányban gördülnek a felszínen. Futóhomok-területek a földkerekség síkabb vidékein mindenütt vannak. Óriásiak Ázsiában: Mongóliában, Kínában, Turkesztánban stb. Afrikában híres a Líbiai-sivatag és a [[Szahara]]. Európában a tengerpartokon, a Németalföldön, a dán szigeteken, Franciaországban a «Landes», Ausztriában és Magyarországon a Duna völgyében. Hazánkban futóhomok területek vannak Somogy és Tolna megyében, a Kis-Alföldön, Mosony és Komárom megyében, a Nyírségben, a Duna-Tisza közén. Legimpozánsabb nemcsak köztük, de egész Európában az Al-Duna mentében levő Deliblati futóhomok terület, melynek homokja a legfinomabb és ahol a szél 50 méternél magasabb buckákat hoz létre. A szél, illetőleg a buckák iránya a Duna-Tisza közén északnyugati, a Nyírségben déli, míg a deliblati területen délkeleti.