„Bethlen János (főispán)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
az 1639-ben született kancellár nem lehetett az apja
infobox
1. sor:
{{Vezető infobox
| név = Bethlen János
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| állam = [[Erdélyi Fejedelemség]]
| megnevezés = kancellár
| terminus kezdete = 1669
| terminus vége = 1678
| előd = [[Mikes Mihály]]
| utód = [[Bethlen Farkas (kancellár)|Bethlen Farkas]]
| születési dátum = 1613.
| születési hely = Kisbún
| halálozási dátum = 1678. február 13.
| halálozási hely = Nagyszeben
| házastárs =
| párt =
| foglalkozás =
| vallás = unitárius, majd református
| aláírás =
| lábjegyzet =
}}
 
'''Bethlen János''' ([[Alsóbún|Kisbún]], [[1613]]. – [[Nagyszeben]], [[1678]]. [[február 13.]]) Atyja Bethlen Farkas, anyja ''Kemény Anna'' volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, ''Macskási Ferenc,'' a híres pedagógus, [[Keresztúri Pál]] keze alá adta, akinek hatására [[Unitárius vallás|unitárius]]ból [[reformátusok|református]]nak tért át.
 
Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye|Torda]] és [[Küküllő vármegye|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[BarcsaiBarcsay Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi család|Rákócziak]] politikáját.
 
[[Kemény János (fejedelem)|Kemény János]] és [[I. Apafi Mihály]] fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az [[1657]]-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. [[1660]]-tól [[Udvarhelyszék|udvarhely]]i kapitány, ekkor alapította a város [[Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium|református kollégiumát]]. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a [[gyulafehérvár]]i iskolát [[Nagyenyed]]re. Apafi idején [[Erdély]] [[kancellár]]ja volt [[Mikes Mihály]] után.