„Erdélyi Tudományos Intézet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a György Lajos (irodalomtörténész)|
1. sor:
Az '''Erdélyi Tudományos Intézet''', rövidítve '''ETI''' 1940 őszén alakult [[Kolozsvár]]t a humán tudományok, elsősorban a történelem és népélet tanulmányozására. Tudományos erőit államilag fizetett, ún. intézeti tanárok és az egyetemről meghívott külső tanárok alkották. 1945-ben '''Erdélyi Magyar Tudományos Intézet''', 1946-ban újra Erdélyi Tudományos Intézet, majd utolsó átszervezése után a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem-Erdélyi Tudományos Intézet nevet viselte. Első igazgatója [[Tamás Lajos]], 1944-45-ben [[Szabó T. Attila]], majd [[Venczel József]], 1945-től 47-ig [[György Lajos (irodalomtörténész)|György Lajos]], titkára [[Juhász István (egyháztörténész)|Juhász István]], végül elnöke [[Csőgör Lajos]], igazgatója [[Gaál Gábor]]. Kiadványai tudományosságunk jelentős emlékei. Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyvei Tamás Lajos (1940-41, 1942, 1943 I.), utána Szabó T. Attila (1943 II. és 1944) szerkesztésében jelentek meg 1942 és 1945 között; ezek az intézet belső és külső munkatársainak történelmi, irodalom- és műtörténeti, néprajzi, nyelvészeti tárgyú tanulmányait közlik; egy részük különlenyomatban is hozzáférhető.
 
Az Erdélyi Tudományos Intézet szervezte meg a Borsa-völgy falvainak néptudományi kutatásait, s közreadta ezek eredményeit. Vállalta a ''[[Magyar Népnyelv]]'' két évfolyamának (1941-42) megjelentetését is. A kiadásában megjelent mintegy 30 önálló nagyobb munka közül általános jelentőségűek: [[Roska Márton]]: ''Erdély régészeti repertóriuma I.'' (1942); [[Bónis György]]: ''Erdélyi perjogi emlékek'' (1942); [[Szabó T. Attila]]: ''Kalotaszeg helynevei I.'' (1942); [[Szabó Dénes]]: ''[[Apor-kódex]]'' (hasonmás kiadás, (1942); [[Székely Zoltán]]: ''A komollói erődített római tábor'' (1943); [[Varjas Béla]]: ''XVI. századi magyar orvosi könyv'' (1943); [[Balogh Jolán]]: ''Az erdélyi renaissance I.'' (1943); [[Veress Endre]]: ''Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése I-II.'' (1944); [[Paulovics István]]: ''Dacia keleti határvonala és az úgynevezett "dák" ezüstkincsek kérdése'' (1944); [[Jancsó Elemér]]: ''Döbrentei Gábor élete és munkássága'' (1944); [[Huszár Lajos]]: ''Bethlen Gábor pénzei'' (1945); [[Kristóf György]]: ''A két Bolyai alakja szépirodalmunkban'' (1947). A fokozódó hon- és népismereti, néprajzi érdeklődés jeleként jelent meg az Erdélyi Tudományos Intézet kiadásában 1943-ban [[Hankó Béla]] kötete a székely lovakról, [[Árvay József]]é a barcasági Hétfalu helyneveiről, [[Járdányi Pál]] ''A kidei magyarság világi zenéje,'' [[Hantos Gyula]] ''Kétvízközti majorok'' című munkája, [[Vajkai Aurél]] kötete a Borsa-völgyi népi orvoslásokról, s 1944-es keltezésű [[Sándor Gábor]] ''A hóstátiak szénavontatása,'' [[Kovács László]] ''A kolozsvári hóstátiak temetkezése,'' [[Faragó Ferenc]] ''Kide egészségügyi helyzete'' című műve. 1945-ös keltezésű [[Márton Gyula]] ''A kolozsmegyei Borsavölgy állatnevei'' című munkája. A Szabó T. Attila szerkesztésében 1947-ben megjelent ''Emlékkönyv Kelemen Lajos hetvenedik születésnapjára'' magyar, német és román nyelvű tanulmányokat tartalmaz.