„Romániai magyar filológia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a György Lajos (irodalomtörténész)| |
||
1. sor:
'''Romániai magyar filológia''' ([[1918]]-[[1980]]) [[Filológia]] – a görög-latin philologia ('a szó szeretete') mai jelentését figyelembe véve, a romániai magyar filológia nyelvünk, irodalmunk és művelődésünk értékeinek ama vizsgálata, amely a szövegelemzést és -gondozást a forráskutatással, tárgytörténeti és [[életrajz]]i adatok feltárásával s a kapcsolattörténeti vonatkozások kiaknázásának komplex módszerével párosítja.
Fokozott mértékben támaszkodik intézményes keretekre. A két [[világháború]] közt az [[Erdélyi Irodalmi Szemle]] szerkesztősége, az [[EME]] és levéltára, a [[Székely Nemzeti Múzeum]], majd az [[1940-es évek]] elején az [[ETI]] töltötte be ezt a szerepet. [[Csűry Bálint]] ''Szamosháti szótár''a és [[György Lajos (irodalomtörténész)|György Lajos]] ''A magyar regény előzményei'' c. kötete mellett a filológiai munka folytonosságát [[Bitay Árpád]], [[Rajka László]] s [[Herepei János]] biztosította. Új nemzedék jelentkezett [[Szabó T. Attila]], [[Blédy Géza]] és [[Jancsó Elemér]] személyében.
A [[II. világháború]] után romániai magyar filológia fő bázisai egyetemi és főiskolai tanszékek, akadémiai és dokumentációs könyvtárak, kutatóintézetek, könyvkiadók. Sokrétű filológiai kutatások tükre a [[NyIrK]]. Önálló kötetekbe foglalt eredményekkel időrendben [[Jancsó Elemér]], [[Antal Árpád]], [[Szigeti József]], [[Benkő Samu]], [[Szabó György]] jelentkezett. A dokumentációs könyvtárhálózat gyűjteményeinek felhasználásával került sor a [[marosvásárhely]]i nyelvemlékek közzétételére [[Farczády Elek]] és [[Szabó T. Attila]], majd [[Rettegi György]] emlékiratának teljes kiadására [[Jakó Zsigmond]] gondozásában.
| |||