„Wikipédia:Aláírás” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (r2.6.4) (Bot: következő módosítása: ar:ويكيبيديا:توقيع)
'''Andor Károly''' (Makó, 1877 - Vác, 1948) polihisztor.
{{útmutató|[[WP:~]]}}
 
'''Élete:'''
 
Édesapja Kapp Károly cipészmester, édesanyja Róka Rozália bábaasszony volt. 1890-ben Szegeden kezdte gimnáziumi tanulmányait, majd Kecskeméten fejezte be. 1901-ben tanári diplomát szerzett, és még ugyanabban az évben áldozó pappá szentelték. A váci piarista gimnáziumba magyar nyelvet, latint, görögpótló irodalmat, majd éneket is tanított, zenekart alapított. Már ekkor komponált, egyházi és világi zenét. Az 1903/1904-es tanévre áthelyezte a kegyes tanítórend Sátoraljaújhelyre, a Római Katolikus Főgimnáziumba. Röviddel később kilépett a rendből, és 1904-ben házasságot kötött Wignler Teodórával. Budapesten a VII. kerületi Polgári Leányiskolában tanított.1921-ig volt a főváros alkalmazásában, majd Vácra költözött. Vácott iparengedélyt váltott, és átvette a Konstantin-téri cukrászdát.(Ma Március 15. tér.) Munkássága: Zeneművei a határokon kívül is ismertté váltak, költeményei, szatirikus versei rendszeresen megjelentek a helyi lapban. Az ország sorsáért aggódó líráját Pikéthy Tibor zenésítette meg. A XX. század elején már felvetette a város vízellátásának, csatornázásának kérdését. Az 1902-1903-as években cikksorozatot indított a helyi lapban, nyilvános felolvasásokat tartott a vízügyről, és ennek is köszönthető, hogy a váci lap állandóan napirenden tartotta az ezzel kapcsolatos gondolatot. A háború megakadályozta, hogy a tervek valóra váljanak, és csak 1925-ben született végleges határozat a munkálatok elkezdésére. 1927-től a városvezetés felkérésére összehangolta a vízműépítéssel kapcsolatos feladatokat, majd 1928-tól 1943-ig igazgatóként folytatta áldásos tevékenységét. Az eredményekről szaklapokban jelentek meg tanulmányai. 1922-ben vette át a Váci Polgári Dalkör irányítását, mint elnök és karnagy, és 15 éven keresztül vezette az énekkart. Ez a 15 év sikerekben leggazdagabb szakasza volt a kórusnak. 1948-ban meghalt, és halálával lezárult egy korszak. Az egyesületeket feloszlatták; a Váci Polgári Dalkör megszűnt, az országos versenyek is elmaradtak.
 
'''Főbb művei:'''
 
Magyarok Nagyasszonyához (kórusmű, 1902), Csikós nóta (1904), Elit csárdás („Lent a falu végén nem füstöl a kémény”); Magyar olvasókönyv közép-, polg. és felsőbb leányiskolák számára.(Budapest, 1913-1914. Szabó Ignáccal közösen); Vác Város Vízműve. Különlenyomat a „Hidrológiai Közlöny” 1930. évfolyamából. Bp.1931. A vízművek igazgatása. Különlenyomat a Magyarország ívóvízellátása” című műből. Budapest,1940.Váci Általános Ipartársulat története. 1948. (kézirat), Visszaemlékezései a Váci Polgári Dalkörre.1948.(kézirat.Epigrammák. Műfordítások
 
'''Irodalom:'''
 
Ifjabb Andor Gyula kéziratban lévő cikkgyűjteménye nagyapjról. A Váci Polgár (2001. januári, 2002. januári, 2002. júlusi, 2003. januári, 2007. decemberi, 2008. májusi) számaiban.
 
Székelyhidi Ferenc
 
{{útmutató|[[WP:~]]}}
{{Dióhéjban|Mindig írd alá a vitalapokon hagyott üzeneteidet a <nowiki>~~~~</nowiki> jelek beírásával, hogy a társalgás követhető maradjon.}}
{{információk-eleje}}
10

szerkesztés