„Perényi Imre (nádor)” változatai közötti eltérés

folyt
(Új oldal, tartalma: „{{egyért2|a nádorról|Perényi Imre (egyértelműsítő lap)}} {{Életrajz infobox | név = Perényi Imre | kép = | képméret = | képaláírás = | születés…”)
 
(folyt)
{{Életrajz infobox
| név = Perényi Imre
| kép = Perényi Imre nádor és Perényi Ferenc püspök emléktáblája I kerület Uri utca 60 .JPG
| kép =
| képméret =
| képaláírás = Emléktábla Perényi Imre egykori házán
| születési név =
| születés helye =
| szakma =
}}
'''Perényi (III.) Imre''' (? – ?, [[1519]]. február 5., latinosan ''Emericus Perenius'') a [[Magyar Királyság]] [[nádor]]a – [[Geréb Péter]]t követve – [[1504]] és [[1519]] között. Apja [[Perényi István]] tárnokmester, anyja Újlaki Orsolya, [[Újlaki Miklós]] macsói bán, [[erdélyi vajda]] és bosnyák király leánya. Első felesége [[Báthori Magdolna]], tőle született fiai a [[Mohács]]nál elesett [[Perényi Ferenc]] váradi püspök és az [[1526]] után nagy szerepet játszó [[Perényi Péter]]. Második felesége [[Geréb Péter]] nádor özvegye, [[Kanizsai Dorottya]], aki Imre halála után az árván maradt, nagykorúsághoz közelítő gyermekek nevelőanyja lett.
 
Nagybátyja, [[Perényi János]] zempléni [[ispán]] az [[I. Ulászló magyar király|I. Ulászlót]] megválasztó és az országba hívó főnemesek között volt. Apja, István tárnokmester ugyan közeledett a Hunyadiakhoz, de [[1471]]-ben [[I. Mátyás magyar király|I. Mátyás]] ellen fordult és Kázmér lengyel herceget támogatta. Mátyás ezért birtokvesztésre ítélte, de az elkobozott birtokokat még ő visszaadta Imrének. [[1498]]-tól [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] fő[[asztalnokmester]]e. [[1504]]-ben [[Szatmáry György]] kancellár segítségével nádor lett, mely funkciójában az úgynevezett „udvari párt” egyik vezetője. Az [[1505]]-ös [[országgyűlés]]en ellenezte az idegen uralkodók választását eltiltó határozatot ([[rákosi végzés]]), bár később kénytelenségből aláírta. [[1509]]-ben teljhatalmú kormányzó a király távollétében.
 
[[1502]]-ben [[Candale-i Anna magyar királyné|Candale-i Anna]] fogadására II. Ulászló főúri delegációt küldött a határra, amelynek vezetője volt. A királyné a továbbiakban is támogatta őt, valószínűleg jó benyomást tett rá. [[1504]]-ben a királyné és [[Szatmáry György]] kancellár segítségével nádor lett, mely funkciójában az úgynevezett „udvari párt” egyik vezetője. Ugyanebben az évben – jó egy éven keresztül – jegyese volt [[Jagelló Anna magyar királyné|Jagelló Annának]] Ulászló óhajából. Az [[1505]]-ös [[országgyűlés]]en ellenezte az idegen uralkodók választását eltiltó határozatot, a [[rákosi végzés]]t, bár később politikai megfontolásból aláírta. [[1506]]-ban a királyné koraszülés következtében elhunyt, II. Ulászló kedélybeteggé vált, és az elhanyagolt kormányzati feladatokat nagyrészt Szatmáry és Perényi végezték el. Ekkor kapja [[Füzér]] várát és tartozékait a királytól. [[1509]]-ben teljhatalmú kormányzó a király távollétében. A [[I. János magyar király|Szapolyai János]] köré szerveződő köznemesi ellenállást ezidőben sikerrel tompította.
1512-től két évig viselte a horvát báni címet, [[Beriszló Péter]]rel együtt. [[1513]]-ban [[I. János magyar király|Szapolyai Jánossal]] országos főkapitánnyá választották. Adományként kapott birtokai között volt [[Siklós]] vára is. [[1515]]-ben jelentős szerepet játszott az Ulászló és [[I. Miksa német-római császár|Miksa császár]] között a Habsburgok örökösödését biztosítani kívánó egyezség létrejöttében, ezért az előbbitől birtokadományokat, az utóbbitól [[1517]]-ben birodalmi hercegi címet kapott. Egyike azoknak, akik az [[1518]]-as országgyűlési határozatnak megfelelően a kezükre jutott királyi birtokokat – ellenszolgáltatás fejében – visszaadták.
 
[[1512]]-től két évig viselte a horvát báni címet, [[Beriszló Péter]]rel együtt. [[1513]]-ban Szapolyai Jánossal együtt országos főkapitánnyá választották. [[1514]]-ben jelentős szerepe lehetett abban, hogy a király és az országgyűlés által egyaránt elfogadott, [[Werbőczy István]] által szerkesztett [[Tripartitum]] kihirdetés híján nem vált országos törvénnyé.
 
[[1515]]-ben jelentős szerepet játszott az Ulászló és [[I. Miksa német-római császár|Miksa császár]] között korábban létrejött örökösödési szerződés második módosításában. Ezért Ulászlótól birtokadományokat – köztük a [[Corvin János]]tól visszavett [[Siklós]] várát – Miksától [[1517]]-ben birodalmi hercegi címet kapott. Igaz, hogy ezt a címet sem ő, sem családja későbbi tagjai nem viselték, a birtokadományokat pedig egyes történészek szerint azért kapta, mert a szerződés titkos pontjai ellen szólalt fel az országgyűlésben. Sőt, Siklóst eredetileg a főispáni tisztséggel megbízott [[Frangepán Beatrix]] és férje, [[Brandenburgi György]] kapták. Beatrix ellen azonban csaknem felkelés tört ki. Siklósi várnagyukat, Bajnai Both Andrást Perényi Imre felszólította a vár átadására, majd [[1507]]-ben fegyverrel vonult Siklós ellen. Egy [[1523]]-as oklevél így mondja el:
 
''„nagy seregeket és emberek csapatait felszerelve és egybe olvasztva, magával hozva nagyobb és kisebb ágyúkat, valamint más hadigépeket és hadiszereket, a néhai nagyságos Bajnai Both András egykori Dalmácia, Horvátország és Szlavónia bánja… Baranya vármegyében fekvő Soklyos nevű várát ostromgyűrűvel övezte és addig ostromoltatta, amíg erőszakos és vakmerő kézzel feladásra nem kényszerítette.”''
 
[[1512]]-ben Perényi is csatlakozott a Brandenburgi György birtokait megvásárolni szándékozó főurakhoz. György azonban végül – elhatározásával ellentétben – nem távozott az országból. Az [[1514]]-es [[Dózsa György-féle parasztfelkelés]] idején Perényi a saját csapataival Siklóson tartózkodott, ahová sok nemes menekült. Az itt gyülekező nemesség szándéka szerint a nádort állította volna a felkelők elleni hadjárat élére, azonban az öregedő és köszvényes, csaknem mozdulni sem tudó hadúr már nem volt alkalmas erre a feladatra. [[1515]]-től a [[tihanyi apátság|tihanyi bencés apátság]] kegyúri jogait is megszerezte.
 
II. Ulászló 1516-ban meghalt, ekkor tagja lett az „országtanácsnak”, amely régensként kormányozta a [[Magyar Királyság]]ot [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] kiskorúsága idején. Valószínűleg az ő közbenjárására lett „keresztfia”, [[Szerencsés Imre|Fortunatus Imre]], a kikeresztelkedett [[spanyolország]]i zsidó menekült II. Lajos államkincstárnoka.
 
Egyike azoknak, akik az [[1518]]-as országgyűlési határozatnak megfelelően a zálogba vett királyi birtokokat – ellenszolgáltatás fejében – visszaadták. Ezek [[Terpes|Terebes]], [[Szeged]], [[Kis-Szeben]] és [[Eperjes]]. [[1519]]-es halála jelentősen megkönnyítette Szapolyai útját a trónt felé, az egyik utolsó nagy akadály hárult el az útból. Szapolyai és hívei – jórészt a köznemesség – a rákosi országgyűlésen Szapolyait kívánták a régens–kormányzói posztra. Az „udvari párt” akadályozta ezt meg, de a budai várból ágyúlövéseket kellett leadni a lázongó köznemesség megfékezésére. Szapolyait kárpótlásul Perényi Imre mellé koronaőrré választották. A nádor halála után a nádori méltóságot is Szapolyainak akarták adni, az „udvari párt” irányítása alatt álló országtanács többsége azonban [[Báthory István (nádor)|Báthory Istvánt]] nevezte ki. Báthory ugyan fiatalabb korában fegyvertársa volt Szapolyainak, de erre az időre már vetélytársakká váltak.
 
Halála után fiai, Péter és Ferenc kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek az ecsedi [[Báthory István (nádor)|Báthory István]] [[nádor]]ral és Báthory (III.) Andrással.
 
== Források ==
* [http://www.siklos.hu/turizmus-mainmenu-48/76-a-var-vazlatos-toertenete-es-a-varurak.html Siklósi várurak]
* [http://genealogy.euweb.cz/hung/perenyi1.html Perényi családfa]
* [http://www.kmoa.com.ua/index.php?option=com_content&view=article&id=350:a-perenyi-herceg-es-baro-perenyi-csalad&catid=31:arckepcsarnok&Itemid=31 A Perényi család]
* [http://www.fuzertortenelme.hu/fv/2/2.html Füzér történelme]
* [http://www.magyarzsido.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=10:fortunatus-janos-&catid=2&Itemid=2 Fortunatus Imre]
* [http://lexikon.katolikus.hu/T/tihanyi%20Szent%20%C3%81nyos%20benc%C3%A9s%20ap%C3%A1ts%C3%A1g.html Katolikus lexikon]
* [http://www.tihany-info.hu/tte/Apatsag/Cikkek/Tihanyi_Bences_Apatsag_apatjai.html A tihanyi bencés apátság apátjai]
 
[[Kategória:Perényi család]]