„Hunok csatája” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3. sor:
 
== A mű születése ==
Carolyne von Wittgenstein 1855-ben ajándékozta meg Lisztet egy festményreprodukcióval, amely Wilhelm von Kaulbach, divatos német festő történelmi témájú képét, a ''Hunok csatájá''t ábrázolta. A festmény a 451-ben lezajlott [[Catalaunumi csata|catalaunumi ütközetet]], a [[hunok]] és a [[Római Birodalom|Nyugatrómai Birodalom]] között vívott hatalmas csatát ábrázolta – szimbolikus formában. Lisztet megragadta a kép, amelyben a mélyen vallásos Liszt a pogányság és a kereszténység küzdelmét látta. Liszt egyébként nem nagyon értett a képzőművészethez, annak ellenére, hogy számos műve született ilyen alkotások nyomán, francia műveltsége ellenére hidegen hagyták a haladó francia festők művei is. Lisztre olyan benyomást gyakorolt Kaulbach festménye, hogy a festő valamennyi történelmi alkotását meg akarta zenésíteni előbb ''Világtörténet képekben és hangokban'', aztán ''A történelem drámája'' címmel. Arra gondolt, hogy egy költőt kér fel a program megírásához, de ez nem valósult meg, még előszót sem írt a partitúrához. Később – jóváhagyásával – barátja, Richard Pohl írt egy előszót, amely az Összkiadásban jelent meg. Kaulbach egyébként 1856-ban megfestette Liszt portréját.
 
Liszt Ferenc végül csak a ''Hunok csatájá''t írta meg, 1857-ben. A szimfonikus költeményt a weimari udvari színházban mutatta be 1857. december 29-én, természetesen maga vezényelt. A partitúra nyomtatásban 1861-ben jelent meg Liszt állandó kiadójánál, a lipcsei Breitkopf und Härtelnél, ajánlása Wittgenstein hercegnének szólt.