„Hunok csatája” változatai közötti eltérés

a
a
== A zene ==
[[Fájl:Liszt-kaulbach.jpg|bélyegkép|150px|Kaulbach Liszt-portréja]]
Lisztre jellemző, hogy szimfonikus költeményeit kevés témából építi fel. Így van ez a ''Hunok csatájá''val is, amelyben két téma a hunoké, kettő pedig a keresztényeké. Ezek közül az egyik a karakterüket jellemzi, a másik pedig a csatakiáltásokat adja. A hunok témája magyaros színezetű, ezzel a dallammal indul a darab. A keresztény téma [[Gregorián ének|gregorián dallamra]] épül ''(Crux fidelis)'' amelyet Liszt egy 1853-ban megjelent, ''Enchiridion chorale'' című gyűjteményből vett. Liszt egy levélben írta erről: ''„Az anyag zenei kívánalmai tették szükségessé, hogy a kereszténység napvilágát jelképező katolikus korális, a Crux fidelis viszonylag nagyobb szerepet kapjon, … és ezzel sikerüljön pregnánsan ábrázolnom a kereszt győzelmével való befejezést.”'' A kereszt jelképeként értelmezett szó-lá-dó forma Liszt számos művében előfordul (''[[Szent Erzsébet legendája]]'', ''[[Esztergomi mise]]'', ''[[Dante-szimfónia]]'', ''[[Via Crucis]]'' stb.), maga írta le, hogy ezzel a kereszténység jelképét szimbolizálja.