„IV. Henrik kasztíliai király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: an:Henrique IV de Castiella
zöld link kékre
34. sor:
IV. Henrik uralma válságos időszak a két királyság történetében, annak ellenére, hogy uralkodása alatt – 1462-ben – a kasztílaiaknak sikerült Gibraltárt visszafoglalniuk a [[granada]]i [[mórok]]tól. Országai [[anarchia|anarchiába]] süllyedtek, a nemességen belül fegyveres konfliktusok törtek, mind a polgárok, mind a király megszenvedték az uralkodó viszálykodó kegyenceinek, két főúrnak, ''Juan Pacheconak'', ''Villena márkijának'' és ''Beltrán de la Cuevának'' küzdelmeit.
 
A király 15 éves korában házasságot kötött [[II. Blanka navarrai királynő|Navarrai Blankával]] (1424 – 1464), a házasságot – állítólag – nem hálták el, és innen ered a király jelzője; házasságukat egyébként később a pápa érvénytelenítette. (Blanka a [[Trastámarai-ház]] aragóniai ágából származott, az apja [[II. János aragóniai király|II. János]] (1398 – 1479) aragóniai király (aki szintén II. János néven [[navarra]]i király volt), I. Ferdinándnak a fia; az édesanyja II. János első felesége, az [[Ivreai-ház|Évreux-ház]]ból származó [[I. Blanka navarrai királynő|I. Blanka]] (1385 – 1441) [[navarra]]i királynő (akinek II. János egyébként a második férje volt).
 
IV. Henrik 1455-ben feleségül vette [[Johanna kasztíliai királyné|Portugáliai Johannát]] (1439 – 1475), az [[Avis-ház]]ból származó [[I. DuarteEduárd portugál király|I. (Ékesszóló) Duarte]] (1391–1438) portugál királynak és feleségének, ''Aragóniai Eleonórának'' (1402 – 1455) a lányát. A házasságból született lányt, [[Johanna kasztíliai királynő (1462–1530)|Johannát]] (1462 – 1530), ''La Beltraneja'' néven emlegették, ugyanis sokak szerint az apja valójában Beltrán de la Cueva volt.
 
IV. Henrik halála után Kasztíliában polgárháború tört ki. Ugyanis még IV. Henrik életében a nemesség jelentős része arra kényszerítette a királyt, hogy a lányával, Johannával szemben, féltestvérét, II. János királynak a második házasságából született lányát, ''Izabellát'' (1451 – 1504) ismerje el örököseként. A király halálakor azonban a kasztíliai nemesség egy része mégis szembefordult Izabellával, Johanna mellé állt, akinek érdekében a portugálok is beavatkoztak a küzdelembe. A polgárháború, illetve a Portugáliával folytatott harcok 1479/1480-ban Izabella győzelmével értek végett, ő lett [[I. Izabella kasztíliai királynő|I. (Katolikus) Izabella)]] kasztíliai és leóni királynő (1474 – 1504). Johanna Portugáliába vonult vissza, ott is halt meg.
 
== Irodalom ==