„Kórógyszentgyörgy” változatai közötti eltérés

'''Kórógyszentgyörgy''' Csongrád megyében található, Szegvár nagyközség déli részén helyezkedik el. Az őskortól fogva lakott hely. Mivel magas parton fekszik, védelmet nyújtott a folyók áradásaitól. Valamikor külön falu volt, később összenőtt Szegvárral.

A leletek alapján bizonyítható, hogy a 10. századi magyarságnak – és ezen belül a szegvári területnek is – többrétegű bizánci kapcsolata volt. A Szegvár melletti szőlőkaljai népesség egy része a keleti kereszténység követője volt, s nem kizárt, hogy bizánci kereskedők is megfordultak a környéken. A bizánc, kelti kereszténység jelenlétére utalhat Szentgyörgy titulusa és temploma is, mivel ezen terület bolgárszávbolgár-száv lakosságának szakrális központja lehetett. A szőlőkaljai népesség temetőinek elhagyása esetleg összefügghet a templom építésével.

A Szegtől (mai [[Szegvár]]tól) alig 1,5 km.-re lévő Szentgyörgy falu helyét a régészeti terepbejárások során talált Árpád korabeli, még templom nélküli település, temető maradványai alapján határozhatjuk meg. Első említése [[1193]]-ból való, amikor III. Béla a jeruzsálemi Szent Theodosius- monostornak adományozta a szávaszentdemeteri monostor javadalmait, köztük a Kurca menti Szent György Egyházat. A falu temploma legkésőbb a 12. század első negyedében már állt. Folyamatos létét az 1426-ból és az [[1560]]-ból való említése is valószínűsíti.

<!-- ==Források== -->

<!-- ==Külső hivatkozások== -->