„Kopoltyú” változatai közötti eltérés

A '''kopoltyú''' a vízben élő [[állatok]] nagy részénél megtalálható légzőszerv. Feladata a [[víz]]ben oldott [[oxigén]] felvétele és véráramba juttatása, valamint az életfunkciók működése során keletkező [[széndioxid]] leadása. A kopoltyú szövetének vékony sejtfalán a gázok áthatolhatnak. A kopoltyúkat körülvevő testüreg módosulásával előfordulhat szárazföldön élő kopoltyús állat is, mint például a [[remeterákok]] egyes [[faj]]ai. [[Anatómia]]ilag nem egyezik meg a szárazföldi állatok [[tüdő|tüdejével]], az evolúció során ezek különböző módon alakultak ki, de közös jellemzőik vannak. Ezek a nedvesség fenntartásának fontossága, a légzőfelület dús erezettsége és nagy mérete. Mindkét anatómiai képlet a [[vérkeringés]] elengedhetetlen része, sőt azt lehet mondani, a keringési rendszer azért alakult ki, hogy a kopoltyúban lezajló gázcsere a test többi részében is fenntarthassa az életfunkciókat.

A [[csigák]] és [[kagylók]] elkülönülése előtt ment végbe ez a folyamat, mivel mindkét osztálynál már megtalálhatók a kopoltyúk. A [[kambrium]] elejéről ismert a [[Hyolithes]] [[nem (rendszertan)|nem]], amely a két osztály összekötő láncszeme. A [[féregcsigák]]nál és a [[maradványcsigák]]nál még nincs kifejezett kopoltyú. A [[gyűrűsférgek]]nél még egyáltalán nincsen, a feltehetően velük közös őstől származő többi állatcsoportnál, mint az [[ízeltlábúak]] és [[puhatestűek]] már van. A szintén rokon [[csalánozók]]nál és az egyébként bizonytalan ősű [[tüskésbőrűek]]nél nincs kopoltyú. A [[gerinchúrosok]] kopoltyúi viszont valószínűleg a konvergens evolúció miatt hasonlóak, mivel a kezdetleges alakjaik még [[béllégzés|kopoltyúbéllel]] bonyolítják a gázcserét, és csak jóval később alakult ki a magas szervezettségű keringési rendszer, és az ahhoz kapcsolódó kopoltyú.