„Nagysáp” változatai közötti eltérés

2 541 bájt törölve ,  9 évvel ezelőtt
a polgármester kérésére törölve.
(a polgármester kérésére törölve.)
 
 
{{Magyar település infobox
* Nevének eredete
 
Neve vitatott eredetű. Talán a sápad, vagy sápaszt igéből vált tulajdonnévvé. Lehet-ségesLehetséges, hogy a Sáp helynév a német eredetű magyar sáf, dézsa, sajtár főnévből alakult át. A Nagy előtag különbözteti meg Nagysápot a történelmi Őrisáptól . Pesty Frigyes a település nevének eredetét a következőképp magyarázta. Régen a helység vizes, tavas volt. Tökéletes lösz medencében fekszik. Neve ezért lett Nagy Sár. (Ez változott utóbb Nagy Sáppá) . A helyi hagyomány szerint a zsellérektől sok adót, nagy sápot szedtek, s emiatt lett a falu neve Nagysáp. Falu csúfoló neve: ˝˝Salátások˝˝ volt, mert húsvét és pünkösd után a nagysápiak mindig salátát árultak a piacokon.
 
== Története ==
 
== Jelene ==
 
* Jelenlegi problémák a településen
„Kevés a belterületi építési telek. Új építési telkek kialakítása, a közművek kiépítése miatt az önkormányzatra nagy terhet róna. Nagyobb vállalkozások megtelepedése az előbbiek miatt nehézkes, vagy egyáltalán nem lehetséges. Ennek következtében ke-vés az iparűzési adóbevétele a településnek, közbiztonsága rossz, az illegális hulladéklerakók nagy száma. Hiányzik az egységes településkép.”
 
* Legfontosabb lehetőségei
A falu határát a Keleti-Gerecse északnyugat—délkeleti irányú, mindössze 160—250 méter magas löszös dombhátai jellemzik. A határában eredő kisebb patakok vizét a Bajnai-, a Bajóti-patak szedi össze, a teraszos eróziós völgyek feldarabolták a térszint, és medencedombsággá formálták. A sűrű völgyhálózat a nagyméretű erózió következménye. A dombsorok közötti völgyben található Nagysáp, a tájegység legszebb természeti környezetű települése. A község lakossága állandónak mondható, és területe csak meghatározott népességet tud eltartani. A munkaképes lakosság a környező települések ipari üzemeiben, bányáiban illetve a termelőszövetkezetben talált munkát. A rendszerváltás után mindezek megváltoztak, mert a bányászat megszűnt, az ipari üzemek kapacitása kisebb lett. Kiútként a falusi turizmus megtelepítése látszik reális célnak. Ehhez járul hozzá az attrakciók nagy számú jelenléte és szükséges az itt élők egyetértő magatartása is.
 
A település 20 km-es körzetében, látványosságok egész sora található meg. Teljes körű felsorolásától eltekinthetünk, de néhány azért megemlítendő:
 
* A Duna vonala mentén, az ókori limes és a mellette lévő hadiutak körzetében lévő castrumok, őrtornyok maradványai. (Dunaalmás, Nyergesújfalu, Tokod, Esztergom, Pilismarót) Az elkövetkezendő időszakban a világörökség részévé veszik fel és ezután nagyméretű fejlődés várható,
* Esztergomot az ipari, vallási és kulturális központot, a magyar katolikus egy-ház történelmi székhelyét, Szent István születési és koronázási helyét, nem kell bemutatni. Különösen megnőtt a jelentősége a Mária Valéria Híd újbóli megnyitása, valamint a városban lévő termálfürdő (törökfürdő) létesítése óta.
* [[Annavölgy]] a közelmúltban önállósodott község, nagyívű elképzeléseket akar megvalósítani a községben található bányászati emlékeiből,
* [[Bajna|Bajnára]] kirándulás tehető a felújított Sándor-Metternich kastély megtekintésé-re,
* [[Péliföldszentkereszt]] [[Bajót]] határában található. [[13. század]]i [[templom]]ával, kálváriájával. Jelenleg szalézi rendház található itt. (országos búcsújáróhely)
 
* Nagysáp községet megkerüli az országos kék-túra 11. számú útvonala (természeti látnivalók sorával). A község és [[Bajót]] község határvonala közelében található az Öreg kő, ahol a diluviális (jégkorszaki) létet, meghatározó tényezőket tudták meghatározni a kutatók a 20. század derekán. A község az általános infrastruktúrákkal rendelkezik, de a turisztikai infrastruktúrái hiányoznak (szállás, vendéglő, információk) Eddig az igények hiányában nem fejlesztették őket. E követelmények megvalósíthatók, de nagyarányú invesztíciókat (beruházásokat) igényelnek.
 
== Nevezetességei ==