„Kopoltyú” változatai közötti eltérés

1 070 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
kieg
(kieg)
A '''kopoltyú''' a vízben élő [[állatok]] nagy részénél megtalálható légzőszerv, a ''[[lokalizált légzés]]'' két fő típusának egyike. FeladataA ''[[külső légzés]]'' kelléke, feladata a [[víz]]ben oldott [[oxigén]] felvétele és véráramba juttatása, valamint az életfunkciók működése során keletkező [[széndioxid]] leadása. A kopoltyú szövetének vékony sejtfalán a gázok áthatolhatnak. A kopoltyúkat körülvevő testüreg módosulásával előfordulhat szárazföldön élő kopoltyús állat is, mint például a [[remeterákok]] egyes [[faj]]ai. [[Anatómia]]ilag nem egyezik meg a szárazföldi állatok [[tüdő|tüdejével]], az evolúció során ezek különböző módon alakultak ki, de közös jellemzőik vannak. Ezek a nedvesség fenntartásának fontossága, a légzőfelület dús erezettsége és nagy mérete. Mindkét anatómiai képlet a [[vérkeringés]] elengedhetetlen része, sőt azt lehet mondani, a keringési rendszer azért alakult ki, hogy a kopoltyúban lezajló gázcsere a test többi részében is fenntarthassa az életfunkciókat.
{{építés alatt}}
A '''kopoltyú''' a vízben élő [[állatok]] nagy részénél megtalálható légzőszerv. Feladata a [[víz]]ben oldott [[oxigén]] felvétele és véráramba juttatása, valamint az életfunkciók működése során keletkező [[széndioxid]] leadása. A kopoltyú szövetének vékony sejtfalán a gázok áthatolhatnak. A kopoltyúkat körülvevő testüreg módosulásával előfordulhat szárazföldön élő kopoltyús állat is, mint például a [[remeterákok]] egyes [[faj]]ai. [[Anatómia]]ilag nem egyezik meg a szárazföldi állatok [[tüdő|tüdejével]], az evolúció során ezek különböző módon alakultak ki, de közös jellemzőik vannak. Ezek a nedvesség fenntartásának fontossága, a légzőfelület dús erezettsége és nagy mérete. Mindkét anatómiai képlet a [[vérkeringés]] elengedhetetlen része, sőt azt lehet mondani, a keringési rendszer azért alakult ki, hogy a kopoltyúban lezajló gázcsere a test többi részében is fenntarthassa az életfunkciókat.
 
== Evolúciója ==
A kopoltyú a [[puhatestűek]]nél jelent meg először. A korábban létező vízi állatok a gázcsere más módjaitmódját, a [[diffúz légzés]]t alkalmazták, leginkább a ''bőrlégzés'' különböző változatait. A puhatestűeknél a külső héj megjelenése tette szükségessé a gázcserét lebonyolító szerv kialakulását, mivel a bőrlégzés lehetetlenné vált. A héjon belül keringetett friss víz egyes kitüntetett helyekre összpontosította az oxigénellátást, ahol feldúsultak a gázcserében résztvevő hajszálerek. Az erek a kopoltyúhám belső felén futnak végig, általában a lehető leghosszabb útvonalon, a rajtuk keresztülhaladó vér pedig leadja a széndioxid többletét és felveszi a friss oxigént.
 
A [[csigák]] és [[kagylók]] elkülönülése előtt ment végbe ez a folyamat, mivel mindkét osztálynál már megtalálhatók a kopoltyúk. A [[kambrium]] elejéről ismert a [[Hyolithes]] [[nem (rendszertan)|nem]], amely a két osztály összekötő láncszeme. A [[féregcsigák]]nál és a [[maradványcsigák]]nál még nincs kifejezett kopoltyú. A [[gyűrűsférgek]]nél még egyáltalán nincsen, a feltehetően velük közös őstől származő többi állatcsoportnál, mint az [[ízeltlábúak]] és [[puhatestűek]] már van. A szintén rokon [[csalánozók]]nál és az egyébként bizonytalan ősű [[tüskésbőrűek]]nél nincs kopoltyú. A [[gerinchúrosok]] kopoltyúi viszont valószínűleg a konvergens evolúció miatt hasonlóak, mivel a kezdetleges alakjaik még [[béllégzés|kopoltyúbéllel]] bonyolítják a gázcserét, és csak jóval később alakult ki a magas szervezettségű keringési rendszer, és az ahhoz kapcsolódó kopoltyú.
== Ízeltlábúak ==
[[Kép:Euphausia gills.jpg|thumb|right|260px|Egy [[krill]] kopoltyúi]]
Az ízeltlábúak fonalas kopoltyúi általában a torszelvények két oldalán, a kopoltyúüregben helyezkednek el. Ezt egyrétegű hám és vékony [[kitin]]réteg veszi körül.
 
== Gerinchúrosok ==
[[Kép:Gill slits.png|thumb|right|260px|A [[félgerinchúrosok]] és [[előgerinchúrosok]] bélkopoltyúi]]
[[Kép:Thomas Bresson - Branchies (by).jpg|thumb|right|260px|A kopoltyú finomszerkezete mikroszkóp alatt. Jól láthatók a felületnövelő kitüremkedések, amelyek funkciójukban a [[tüdőhólyag]]oknak felelnek meg.]]
A gerinchúrosok első képviselői [[diffúz légzés]]t alkalmaztak, ebből is a belekben összpontosuló gázcsere jellemző. Az előbél eredetű lokalizált légzés első ismert képviselői a [[nyálkahalak]]. A halak szinte minden fajánál a kopoltyúlégzést kisegítő egyéb oxigénfelvételi lehetőségek is vannak, így a bőrlégzés, vagy – főleg a [[tüdőshalak]]nál, de sok más csoportban is, így például a [[pontyfélék]]nél – a légkörből való közvetlen „pipálás”. Jellemző még az utóbél nyálkahártyájának gázcserélő szerepe is.
 
== Források ==