146 763
szerkesztés
1968-tól havonként jelent meg Népművészet-népköltészet című oldala, amelyen [[Hargita megye|a megye]] községeinek helyneveiről, népszokásairól, népdalairól, népművészetéről nyújt színes képet. Szívesen tükrözi a lap irodalmi-művészeti életünket: oldalain többek között [[Beke György]], [[Fodor Sándor]], [[Székely János (költő)|Székely János]], [[Kormos Gyula]], [[Tamási Áron]], [[Tamási Gáspár]], [[Szabó Gyula (író)|Szabó Gyula]], [[Tomcsa Sándor]] prózai írásai, [[Kányádi Sándor]], [[Magyari Lajos]], [[Molnos Lajos]] és a [[Forrás-nemzedékek]] versei jelentek meg. A Hargita rendszeresen foglalkozott kiemelkedő történelmi eseményekkel, jeles történelmi személyiségeinkkel, haladó hagyományainkkal, a székelység múltjával. Neves képzőművészeket mutatott be rendszeresen. Az Akusztika rovatban országos jelentőségű irodalmi, művészeti, kulturális eseményeket kísérte figyelemmel. Tudományos horizont címen tudománynépszerűsítéssel foglalkozott.
Patronálta a magyar nyelvű műszaki könyvek kiadását. Így jelentek meg a következő kötetek Csíkszeredában: [[Kerekes Ferenc (gépészmérnök)|Kerekes Ferenc]]: A gépek üzemeltetése és karbantartása. A mezőgazdasági gépész kézikönyve (1970); Alexandru Cîmpian: Közlekedés (1971); Kádár Zsombor–Deák István: Munkavédelem (1972); [[Balogh Albert]]: Növényvédelem a mezőgazdasági termelés szolgálatában (1973).
1981-ben [[Albert Antal]] főszerkesztő elnökletével működő szerkesztőbizottság tagjai: Bálint András, Bogos Sándor, Borbély László, Füstös Jenő (főszerkesztő-helyettes), Hecser Zoltán, Kolozsi Márton. Belső munkatárs: Birtók József, Ferencz Imre, Koszta István, Kristó Tibor, Nagy P. Zoltán, Minier Pál, Németh Szilveszter, Oláh István, Papp Dezső, Randják József, Rebendics József, Székedi Ferenc, Váli József és Zöld Lajos.
|
szerkesztés