„Faust-szimfónia” változatai közötti eltérés

a
Goethe művének hatása Lisztre rendkívül furcsa, mert Liszt nem szerette, mi több, ki nem állhatta Goethét, [[Victor Hugo]] és [[George Byron]] volt a kedvence. ''„Minden Goethével kapcsolatos tárgy veszedelmes számomra”'' – írta egy Wittgenstein hercegnének szóló levelében, 1854-ben. Ki is akarta kerülni a Goethére való hivatkozást, és először Faust témájú [[Opera (színmű)|operát]] akart írni, amely szövegének megírására [[id. Alexandre Dumas]]-ra, majd [[Gérard de Nerval]]ra gondolt. Egyéb „Faustos” művei ''(Éjszakai menet, Tánc a falusi kocsmában, vagyis a Mefisztó-keringő)'' sem Goethére alapozódtak, hanem [[Nikolaus Lenau|Lenau]] műveire. Írt ugyan néhány Goethe-[[dal]]t, de ezek nem kifejezetten sikerült darabok. Végül a ''Faust-szimfónia'' lett Liszt egyetlen olyan műve, amely (alcímében) Goethére utal.
 
A darabot 1857. szeptember 5-én mutatták be a weimari Udvari Színházban Liszt Ferenc vezényletével – a [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]]–[[Friedrich Schiller|Schiller]]-szobor avatása alkalmából (''[[Az ideálok]]'' című szimfonikus költeménnyel egy hangversenyen). A darab visszafogott fogadtatásban részesült. Az ősbemutatót követően még [[Hans von Bülow]] is elvezényelte 1861-ben, de ezután – néhány szórványos előadástól eltekintve – mintegy ötven évig elfeledkeztek róla. A néhány magyarországi előadástól eltekintve Felix Weingartner volt a darab első, modern interpretálója. Első megjelenése 1861-ben volt a Schuberth kiadónál, ajánlása [[Hector Berlioz| Berlioznak]] szólt. A szimfóniából készült egy két zongoráskétzongorás átdolgozás is (S.647).
 
== A zene ==