„Krassó-Szörény vármegye” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
20. sor:
A Bánság területén a [[pozsareváci béke]] után [[Temesi Bánság]] néven katonai közigazgatást vezettek be, ezt az aldunai térség ([[Határőrvidék]], ezen belül 1779-1845-ig az [[Oláh-illir ezred]], 1845-1873 között [[Románbánsági ezred]], ill. [[Szerbbánsági ezred]]) kivételével 1779-ben feloldották, és visszacsatolták Magyarországhoz.
Krassót [[Lugos]] székhellyel 1779-ben hozták létre, középkori területétől jelentősen különböző alakban, Szörény vármegye pedig a modern kori Magyarország legrövidebb életű megyéjének bizonyult, önálló alakjában ([[Karánsebes]] székhellyel) csupán 1873 és 1881 között létezett.
Krassó a határőrvidék megszüntetésekor bekebelezte [[Fehértemplom]] várost és környékét, amely addig a Szerbbánsági ezred része volt, ezt [[Temes vármegye]] javára elvesztette 1876-ban, [[Vámosmárga]] falut pedig Szörényhez csatolták. Az önálló Krassó vármegye Szerbiáig nyúlt. 1913-ban a vármegyéhez csatolták a Törökországtól a már 1878-ban elfoglalt, de csak ekkor annektált [[Ada Kaleh]] szigetet. Krassó-Szörény 1910-ben az ország második legnagyobb megyéje volt 11074 ²km², ebből [[1919]]-ben 11050 km² [[Románia]] birtoka (csak [[Krassószombat]], [[Udvarszállás]], valamint [[Néramogyorós]] egy része került az új délszláv államhoz). A vármegye területe nagyjából megegyezik a [[románia]]i [[Krassó-Szörény megye]] területével, északi része [[Temes megye]] területéhez tartozik, illetve [[Orsova]] város és környéke [[Mehedinţi megye]] része.
 
== Lakosság ==