„Balázs Ferenc (író)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
12. sor:
Föld körüli vándorútjáról írta ''Bejárom a kerek világot'' (1923-1928) című munkáját, mely előbb a [[Keleti Újság]]ban jelent meg folytatásokban, majd könyvalakban (Kolozsvár, 1929, új kiadásban [[Mikó Imre (jogász)|Mikó Imre]] bevezetésével és jegyzeteivel, 1975). A szokványos útleírásoktól eltérően azt mondja el, hogyan talált önmagára és dolgozta ki – három földrész országait megismerve – egy új társadalom tervét, mely tagadása az ipari kapitalizmusnak és leginkább [[Rabindranath Tagore]] elgondolásaihoz igazodik, akivel, valamint [[Mahatma Gandhi|Gandhival]], erről személyesen is beszélgetett. „Én a világot ilyen egyszerűnek nem látom” – írta a könyvről [[Szabédi László]] az [[Erdélyi Fiatalok]]ban –, „de az én lelkiismeretem nem olyan tiszta, mint a Balázs Ferencé.”
 
Ezzel a tiszta lelkiismerettel foglalta el hazatérése után az első neki felajánlott állást: bennlakási felügyelő lett a [[székelykeresztúr]]i unitárius főgimnáziumban. Amellett ifjúsági konferenciákat rendezett, megindította a ''[[Kévekötés]]'' című ifjúsági lapot, egyik alapítója volt az ''Erdélyi Fiatalok'' című főiskolás lapnak. Ugyanakkor a [[Korunk]]ban is cikkei jelentek meg, és a [[Falvak Népe]] terjesztéséért egyházi főhatósága eljárást indított ellene. Igazi munkaterületét azonban [[Mészkő (Románia)|Mészkőn]] nyerte el, ahol 1930-ban megkezdte lelkészi működését, és ott maradt haláláig.
 
Erről a nevével annyira összeforrott aranyosmenti községről írja: „itt minden van, ami Erdély: hegy, síkság, megcsuszamlott dombok, sziklák, hasadék, folyó, bánya s közelben a gyárakkal javított (vagy rontott) kisváros: [[Torda]]. Lakosai románok és magyarok: földművesek, iparosok, gyári munkások és hivatalbeliek.” Itt kezdett hozzá négyéves falufejlesztő tervének megvalósításához, a dániai szövetkezeti falvak mintájára. Primitív [[autarchia|autarchiára]] akarta berendezni először a községet, aztán az egész vidéket, függetleníteni akarta a világpiactól, s a falusi életformát propagálta, amelyben az emberek – szerinte – nem válnak egyoldalúvá, hanem rátalálnak a természet és a társadalom összhangjára.