„Herceghalmi vasúti baleset” változatai közötti eltérés

 
==A baleset==
A vonal túlzsúfolt forgalmi helyzete miatt a herceghalmi forgalmi irányító úgy döntött, hogy az [[Ausztria]] felé tartó személyvonatot a szokásos harmadigharmadik vágány helyett a második vágányra járatják be. (Ez a vágány volt a kétvágányú vasútvonal Budapest felé tartó átmenő fővágánya is.) A vonatnak a végpont felé eső kitérőkön kellett visszatérnie a menetirány szerinti helyes vágányra. A herceghalmi szolgálattevő a Pestre tartó különvontat áthaladása után szabad utat adott a gráci[[grác]]i személynek is, amely azonban a terhelés miatt csak nehezen tudott elindulni az állomásról. A személyvonat hosszú szerelvénye éppen a végponti vágánykapcsolat kitérőin tért vissza a menetirány szerinti helyes vágányra, amikor az állomás utáni ívben feltűnt a [[Bécs]] felől érkező gyorsvonat.
 
A nagy sebességgel közeledő gyorsvonat már meghaladta [[Herceghalom]] állomás előjelzőjét, amikor
mozdonyvezetője észlelte, hogy a vágány foglalt előtte. Működésbe hozta a féket, de már elkésett; a gyorsvonat 76 km/h-ás sebességgel az állomásról kihaladó [[személyvonat]] hátsó kocsijaiba csapódott. Az ütközés a személyvonat két kocsiját elszakította s szerelvénytől. A gyorsvonat mozdonya ezt a két kocsit maga alá gyűrte, miközben a mozdonyt is szinte teljesen összetörték a személykocsik roncsai. A mozdony után kapcsolt szalonkocsik egymásba csúsztak, lefordultak a vasúti pályáról. A halálra rémült utasok a környező szántóföldekre menekültek a ronccsá vált vonatból.
 
==Kármentés és vizsgálat==