„Homoródkarácsonyfalva” változatai közötti eltérés

| román név = Crăciunel

| magyar név = Homoródkarácsonyfalva

'''Homoródkarácsonyfalva''' ([[román nyelv|románul]] ''Craciunel,Crăciunel'', [[német nyelv|németül]] ''Krötschendorf)'') [[falu]] [[Románia|Romániában]], [[Hargita megye|Hargita megyében]]. Közigazgatásilag [[Oklánd]]hoz tartozik.

Homoródkarácsonyfalva Romániában, Erdélyben,[[Hargita megye|Hargita megyében]] található, Székelyudverhelytől [[Székelyudvarhely]]től alig 21 kilométerre délkeletre, a [[Kis-Homoród]] völgyében fekszik.

Megközelíthető az alábbi utvonalakonútvonalakon:

* 1. sz. útvonal:

3* 2. sz. útvonal

Csíkszeredából[[Székelyudvarhely]]ről az [[DN1 (főút, Románia)|1. sz. útvonal]] mellett eljuthatunk a [[Hargita-hegység]]en keresztül is. A 13A sz. főúton indulunk Székelyudvarhely (Odorhei Secuiesc)[[Csíkszereda]] felé. [[Szentegyháza|Szentegyházánál]] (''Vlahita'') (2721 km) jobbra kanyarodva a 132. sz. úton Lővéte[[Lövéte]] (''Leuta''), [[Homoródalmás]] (''Meresti'') útvonalon érjük el Homoródkarácsonyfalvát (Összesen 4842 km).

4-5* 3. sz. útvonal

Figyelem! A 131. sz. út [[Homoródszentpál]] utáni szakasza, valamint a 132. sz. út Lövéte előtti szakasza az út állapot hirtelen megváltozása miatt balesetveszélyes!<ref>[http://www.homorodkaracsonyfalva.eu/megkozelithetoseg.html Karácsonyfalva - www.homorodkaracsonyfalva.eu MEGKÖZELITHETŐSÉGEKMEGKÖZELÍTHETŐSÉGEK<!-- Robot generálta cím -->]</ref>

A falu déli bejáratától jobbra emelkedő Dongó-hegynél sósvízűsós vízű forrás

Az [[unitárius]] műemlék templom az északi falán Szent László freskóval,tornyában rovásírásos emlékkel

1752-ben zsindelyfedésű[[zsindely]]fedésű déli [[portikusz]] épült és ekkor készítették a virágosan festett kazettás famennyezetét is. Az unitáriusok 1804-1806 között megmagasították a tornyot, ekkor kapta egyszerű, késő barokk vakolatarchitektúráját.

A freskókról ([[I. László magyar király|Szent László]]-freskó, Jézus születése, a Három királyok hódolata, Szent Ilona császárnő) Az erdélyi falképek és festett faberendezéseket felmérő program keretén belül szondát nyitottak a templom északi falán, és egy királyszent arca került felszínre. A freskók feltárására 2006 áprilisának első hetében került sor a Homoródkarácsonyfalváért Alapítvány anyagi támogatásával. A legkorábbi freskót a diadalív mellett, a padlószinttől cca. 140&nbsp;cm-re festették meg. Ez részben a mai szószék feletti felület, ahol egy nagyon szabálytalan keretezésen belül [[Jézus]] születése jelenetének lehetünk tanúi.

Újabb kifestésre a 14-15. század fordulóján kerülhetett sor. Szintén az északi falon, közvetlenül az eredeti falkorona magasságában ábrázolták Szent László kerlési csatáját (1068), amely [[Szent László-legenda]]ként vonult be a köztudatba. Az első jelenete a ritkán ábrázolt “kihallgatás”. Itt a trónon ülő szent király előtt egy fél térdre ereszkedő bajuszos alak látható. Közvetlenül mellette egy Váradot szimbolizáló stilizált épület kapujában áll az áldásra emelt kezű püspök. A csatajelenet két részre oszlik. Szent László a forgatag közepén, amint bárdjával lesújt az egyik lova nyakát átölelő kunra. Az 1853-ban készített új ablak megsemmisítette az üldözési jelenet egy részét; [[Szent László]] alakja teljesen elveszett, csupán a menekülő kunt átjáró lándzsája látható ma már az ablaktól keletre eső felületen. A visszafelé nyilazó kun és az elrabolt lány alakja teljes épségében maradt fenn. A birkózási jelenetben Szent László viselete megváltozik. Vértje helyett, vörös színű, bő ujjú, hermelin szegéjűszegélyű vörös ruhát visel, fejéről is hiányzik a sisak, csak korona látható rajta. A lefejezés jelenete teljes egészében megegyezik a gelencei és a ma már csak Huszka József rajzaiból ismert homoródszentmártoni jelenettel. Az újabb függőleges osztás után található a pihenési jelenet. A freskó színeinek intenzitása alig változott az évszázadok során, ma is eredeti pompájában tárul elénk.

[[Római Katolikuskatolikus]] templom (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Székelyudvarhelyi Esperesi Kerület)

A homoródkarácsonyfalvi római katolikus templom építésére a 18. század végén került sor. A 18. század első felében (1739) a többségében unitárius falu katolikus híveinek a lelki gondozását a székelyudvarhelyi jezsuiták látták el. 1768-ban vagy 1777-ben hitbeli nézetek okozta villongások következtében került sor a ma álló katolikus templom építésére. Mind a szentélyt, mind a hajót gazdag rokokó stukkó díszíti, ahol a hajó középső sugaras motívumán tükörírásban az 1785-ös évszám jelenik meg. Korának egyik legjobb színvonalú alkotásának hordozója is, különleges. Nem csapos gerendafödémre és nádazásra mintázták, hanem egymástól 10–15&nbsp;cm-re elhelyezett tölgyfa gerendákat léceztek be alulról, majd e sűrű lécezést vakolták. Szentélyének négykaréjos keretében Krisztus monogram látható, a többi felületet pedig dúsan burjánzó, helyszínen, vakolatból mintázott rokokó mustrák borítják. Jelenlegi színezése teljesen idegen a 18. századi szokásmódtól, eredetileg valószínűleg fehér volt és csak a plasztika fény- árnyék hatása dominált.

A központi, másodlagosan elhelyezett, Vizitációt ábrázoló olajkép két oldaláról hiányzanak a szobrok. A hajdani szobrok mögötti szárnyornamensek hasonló párdarabjait a [[Csíki -medence]] oltárainál, többek között Csíkszenttamáson[[Csíkszenttamás]]on, Csíkmindszenten[[Csíkmindszent]]en és Csíkrákoson[[Csíkrákos]]on láthatjuk. A Vizitáció-kép méretre is nagyobbra sikeredett, és csak megdőjtve fért el a szekrénybe. A főoltár korábbi központi képe a szentély északi falára került. A festmény Máriát ábrázolja a [[Jézuska|kis Jézussal]], angyalok[[angyal]]ok társaságában. A megtévesztő, gyenge minőségű átfestés csak részben követi a korábbi vonalvezetést. Készítés-technikáját tekintve a 17. századi oltárépítészetre jellemző megoldás szerint készült: a festett vásznat rászögelték egy hevederekkel megerősített fatáblára. Átfestésekor, a szegnyomok eltűntetéséreeltüntetésére esetlen, rámát imitáló léceket szegeltek a képre, mely méretét tekintve pontosan illeszkedik az oltárszekrénybe. Feltételezzük, hogy a Sarlós Boldogassszony tiszteletére emelt templomba állított oltáron azért végezték a fentebb említett képcserét, hogy a templom titulusával jobban összhangban legyen. Esetlen improvizáció az oltár oromdíszítése. Az oltár eredeti oromdísze a jobb oldali mellékoltár tetejére került. Ennek közepében [[Antiochiai Szent MargitotMargit]]ot ábrázoló feliratos festmény található a már említett, szokásos 17. századi készítés-technikával. A két kiugró szárnyornamens vaskosabb faragása, a puttófejek kiképzése és méretaránya bizonyítja, hogy hajdan a főoltárhoz tartozott. A használatban levő oltáriszentség tartó az utóbbi idők szüleménye. A predella hátsó részén töredékesen még meg van az eredeti tabernákulum hátsó, öt centiméteres szakasza. A kor szokásához híven e díszes kis szekrénykét kékre festették, és csillagokkal díszítették. Az oltáron végzett néhány feltárási, tisztítási próba bizonyítja, hogy a kor divatja szerint az oltár alapszíne fekete volt, míg a faragott díszítései gazdagon aranyozottak, ezüstözöttek és lüszterezettek.

A 17. századi erdélyi oltárépítészet[[oltár]]építészet legkvalitásosabb és legkorábbi darabjai egyikeként tarthatjuk számon. Kutatásaink során az oltár [[predella|predellájának[[ központi kartusában előkerült [[1646]]-os évszám keltezi az oltár középrészének a keletkezését. A szőlőindával körbefuttatott csavart oszlopok lábazatai, a szárnydíszek szárnyas angyalkás, gyümölcsfüzéres faragványai és a predella oszlopszékeinek, illetve belső kartusának kvalitásos díszítései páratlanok[[ Székelyföld]] 17. századi oltárépítészetében. A kisméretű oltárkára fekete alapszín és igényesen fémszínezett faragványok jellemzőek. A templom valamennyi faberendezését, a főoltárt, a mellékoltárt, illetve a szószék mellé helyezett, díszes keretbe foglalt Vizitáció-képet, mely korábban oltár tartozéka lehetett, több ízben átfestették. A fehér olajfesték, bronzpor illetve kályhaezüst mázolások alatt ott rejlik az igényes, sötét alapszínű, gazdagon fémszínezett eredeti színezés.

A templom illetve más egyházi melléképületek padlásáról a közelmúltban került elő két, méteres magasságú, hársfából faragott, [[Szent Miklós]] és [[Szent Ágoston]] püspököket ábrázoló faszobor. A plasztikus drapéria-díszítéssel, jellegzetes testtartással komponált püspökszentek feltehetoenfeltehetően a reformáció előtti idokbőlidőkből származnak és egy oltár tartozékai lehettek. Az sem kizárt, hogy azzal a gyakori, Székelyföldön sem egyedülálló esettel számolhatunk, hogy egy 17. századi oltárépítményen elhelyezik az épségben fönnmaradt korábbi, reformáció előtti szobrokat. Vászon alapra felhordott károsodott festékrétegük, ha töredékesen is, de a középkori szobrok festési, fémszínezési technikájára utalnak. Az aránylag kevés plasztikai hiánnyal fönnmaradt remek műalkotásokat helyenként átfestették. Az átfestések elsősorban az ezüstözött, lüszterezett felületeket érintették. Feltételezem, hogy a szennyezett, megöregedett lazúr-rétegeket próbálták így, gyengébb minoségűminőségű fedőfestékekkel felújítani. Szerencsésen fönnmaradt a korábbi, vászonra festett stációképek jelentős része. A provinciális, szerényebb kvalitásban megfestett vászonképek közül négy jobb állapotút a plébánia épületében őriznek, további négy károsodott darabot pedig egy melléképületben. Ezek társaságában más, [[17. századiszázad]]i oltártöredékekre bukkantunk. Két különálló, töredékes kis angyalszobrocska került elő, egy hasonló faragású szobor, amit faragott betétbe illesztettek és egy 17. századi oltár oromdíszének vagy predellájának lehetett a tartozéka. Hasonlóképpen itt kallódnak olyan deszkára festett és körbefűrészelt angyalalakok, melyek sajátosságai a székelyföldi oltárépítészetének. Ezeknek, az esetenként szerényebb kivitelű, provinciális festésű és faragású oltárdíszítéseknek művészettörténeti, kultúrtörténeti jelentősége fontos. Olyan korszakról, illetve műtárgyakról nyújtanak információt, melyről hiányosak az ismereteink, mert szinte nyomtalanul elpusztultak. Elég, ha csak a fönnmaradt, [[18. századiszázad]]i festett stációképek számára gondolunk.

Az emlékmű és szövege arról az [[Erzsébet királynérőlmagyar királyné|Erzsébet királynéról]] szól, akinek nagy szerepe volt az [[1848–49-es szabadságharc]] után, az 1867-es osztrák–magyar [[kiegyezés]] létrejöttében.

Az osztrák császárné és magyar királyné 1837-ben született Münchenben[[München]]ben II. Miksa bajor herceg és Mária Ludovika bajor hercegnő leányaként. 1854-től I. Ferenc József császár felesége. 1898-ban Genfben[[Genf]]ben merénylet áldozata lett: [[Luigi Lucheni|Lucheni]] olasz anarchista egy reszelovelreszelővel halálosan megsebezte. A bécsi kapucinusok kriptájában nyugszik.

1867. június 8-án [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] császárt és feleségét, Erzsébet császárnét Magyarország és társországai királyává és királynéjává koronázzák Pest-Budán. A koronázási ünnepségen Ferenc József 37, Erzsébet 29 éves. A koronázást ellenző magyar urak lázongását Erzsébet önmagában is rendkívül vonzó személye csillapította. Magyar hölgyeket vesz maga mellé s egyáltalán nem bánja, ha [[Ausztria|Ausztriában]] sértődötten „magyar asszony"asszony”-nak nevezik.

[[Fájl:Homorodkaracsonyfalva rovas.gif|jobbrabélyegkép|thumbjobbra|A felirat valószínű olvasata: MiHáLyJ:iRTánKöVeT]]

A homoródkarácsonyfalvi felirat. Az unitárius templom egyik helyreállítási munkálatai közben derült ki, hogy a már korábban is ismert, de megnyugtatóan máig sem értelmezett rovásfelirat az épület egyik béllettöredékén sokkal régebbi, mint azt eddig feltételezték. A feliratos kő ugyanis az 1496 -ra keltezhető késő [[gótikus]] templomtoronyba épült be, mégpedig úgy, hogy a betűk "fejjel„fejjel lefelé"lefelé” néztek. Érthető, hogy a kutatók is erre az idopőntraidőpontra datálták az írást. Mostanra viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a béllettöredék eredetileg egy elbontott [[román korikor]]i kapu része volt, és csak a templom átépítésekor került a toronyba. Következtetésképp valamikor a 13. század körül véshették bele a rovásírásos[[rovásírás]]os feliratot. Korban hasonló lehetett ehhez az a felirat, amely 1994 -ben került elő a közeli Vargyas lebontott középkori temploma helyén. A betűket egy archaikus formájú, 13 -14. századi keresztelőmedence szélére vésték. A felirat valószínű olvasata: MiHáLyJ:iRTánKöVeT.

A homoródkarácsonyfalvi felirat értelmezése Ráduly János újabb olvasata szerint: "... NeM HiSZeND NeKI / Homoród SZéKeLYI VéSéK." (Beszélő rovásemlékek, 2008, 20-26.)A templom belsejében egy Szent László és a kun vitéz küzdelmét ábrázoló freskóra szinénszintén rákarcoltak egy szót rovásjelekkel: "TATÁR". A felirat mellett az 1625-ös évszám olvasható.

2006. augusztus 30.- szeptember 8. között került sor a homoródkarácsonyfalvi fürdőépítő kaláka összehívására és a fürdőhely felépításárefelépítésére.

A munka mellett esténként előadások, kiállítás, tánctanítás és táncház színesítette a programot.<ref>[http://www.homorodkaracsonyfalva.eu/latnivalokdungofurdo.html Dungó-fürdo - Homoródkarácsonyfalva LÁTNIVALÓK / DUNGÓ-FÜRDŐ<!-- Robot generálta cím -->]</ref>

== Források és jegyzetekJegyzetek ==