„Méhelÿ Lajos” változatai közötti eltérés

Méhelÿ Kisfaludszögiben, született. A [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műegyetem]] elvégzése után, korábbi tanára [[Kriesch János]] mellett dolgozott mint tanársegéd, majd ezt követően [[1885]] és [[1896]] között a brassói főreáliskolán tanított. Itt születtek első nagy művei. 1896-tól 1915-ig a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]] Állattani Osztályának munkatársa, illetve az utolsó három évben már az Állattár igazgatója. Ezt a beosztást egyetemi tanári katedrára cserélte fel és egészen az 1932-es nyugdíjba vonulásáig a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]] Állattani Tanszékén oktatott általános zoológiát és összehasonlító anatómiát. 1899 és 1931 között volt a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja. [[Darwinizmus|Darwinista szemléletmódját]] az [[első világháború]] után humán területekre is kiterjesztette és fajbiológiával kezdett foglalkozni. Zoológiai munkásságát háttérbe szorítva egyre inkább ennek az eszmének szentelte életét. A második világháború után börtönbe zárták és a Mosonyi úti rabkórházban halt meg 91kilencven éves korában.<ref>{{cite web |url=http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=portrait#m |title=Méhely Lajos |accessdate=2011-04-01 | publisher=holokausztmagyarorszagon.hu }}</ref><ref name=Turul>{{cite web |url=http://www.turania.net/kultura/603-mihely-lajos-ilete-munkassaga.html |title=Méhely Lajos élete és munkássága |author=Blogger:Turul1101 |accessdate=2011-04-01 | publisher=turania.net }}</ref><ref name=MEK>{{cite web |url=http://mek.niif.hu/02100/02185/html/966.html |title=Magyarország a XX. Században |accessdate=2011-04-01 |work=Antropológia | publisher=Magyar Elektronikus Könyvtár }}</ref>

Mint zoológus főleg a méhek, az alsórendű rákok, kétéltűek, hüllők és emlősök tanulmányozásával foglalkozott. Elsősorban ezek rendszertana érdekelte. Jellemző szerteágazó tehetségére, hogy több munkáját gyönyörű, saját készítésű festményeivel illusztrálta, amelyeknek a legtöbbje élethű ábrázolásával a mai kor igényeinek is tökéletesen megfelel. Az [[első világháború]] okozta veszteséget biológiai magyarázatokkal igyekezett igazolni. [[1919]] elejétől a [[fajvédőÁrja fajelmélet|fajvédőkhöz]]khöz csatlakozott. nyíltan hirdette a fajvédelem eszméjét a ''[[Cél (folyóirat)|Cél]]'' című, szélsőséges és zsidóellenes folyóiratban, amelynek ő volt a főszerkesztője.<ref >{{cite web |url=http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC09732/10315.htm |title=Méhely Lajos életrajza |accessdate=2011-04-01 | publisher=Magyar Elektronikus Könyvtár }}</ref>

A hüllők kutatása terén két herpetológiai főműve, a ''Fajkép és fajbélyeg'', amely a gyíkok származásával és törzsfejlődésével foglakozikfoglakozott, illetve a ''[[Herpetologia Hungarica]]'' című munkái kiadatlanok maradtak. A Herpetologia Hungarica 1896-ban elnyerte a [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[Bésán-díj]]át. Ennek az óriási műnek, a sokáig elveszettnek hitt 666 oldalas kézirata az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Levéltárából került elő és az ehhez tartozó Méhelÿ által festett táblaképek a [[Magyar Természettudományi Múzeum]]ban megtalálhatók. Az eredetileg tervezett 39 festményből 7 darab sosem készült el, és csak 22 litográfia került nagyobb példányszámban (2500-2500 példányban) nyomdai sokszorosításra [[1909]]-[[1924]] között.