„Fazsindely” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{commonskat|Shingle roofs}}
25. sor:
Mivel a ''zsindely'' a magyarban [[Német nyelv|német]] jövevényszó, valószínűleg magát a tárgyat is német mesterek közvetítették a középkorban. A városok, várak, kastélyok tetőfedő anyaga volt, köznépi használatát jelentős regionális különbségek jellemezték. Még ott sem mindenütt készítettek zsindelytetőt, ahol rendelkezésre állt a szükséges faanyag. Míg az [[Kárpátok|Északi-Kárpátok]] szlovák és [[Ruszinok|ruszin]] falvaiban általános volt, a magyar lakosságú [[Felföld]]ön csak az uradalmak és a módosabb parasztok használták, de a 19. század végére körükben is kiment a divatból. A térségen belül [[Erdély]]t tekintik igazi hazájának, de ott sem mindenütt fedtek vele. A 19. században elsőrendű jelentősége volt [[Székelyföld]]ön, az [[Erdélyi-középhegység]]ben, [[Hunyad vármegye|Hunyad megyében]] és a [[Erdélyi szászok|szászok]] lakta településeken. A fában szegényebb [[Erdélyi-medence|Erdélyi-medencében]] azonban csak a városok, vásáros helyek, nemesi kúriák, uradalmi épületek, templomok és középületek fedeleként szolgált. A hegyvidékek szegényei számára olcsóbb és egyszerűbb helyettesítője volt a [[dránica]].
 
A 19. század második felében a gyári vasszeg és a kézifűrész elterjedése, a [[tutaj]]ozás és a vasút a zsindelyfedél rövid ideig tartó konjunktúráját váltották ki. A zsindely kevésbé volt tűzveszélyes, mint a szalma vagy a nád. A fában gazdag vidékeken a legtöbben maguknak készítették, a távolsági kereskedelemhez kötődően azonban már korábban megjelent a ''zsindelyhasító'' vagy ''zsindelymester'' szakmája. A Székelyföldön részben zsindelykészítésre specializálódtak például [[Zetelaka]], [[Székelyvarság]], [[Gelence]] és a már említett Kászonjakabfalva, [[Máramaros]]ban [[Batiza]], [[Budfalva]] és [[Dragomérfalva]], a Szigethegységben [[Havasnagyfalu|Marisel]], [[Intregáld]], [[Csertés (Románia)|Csertés]] és [[Bulzesd]], a [[Partium]]ban [[Mosóbánya]] és [[Kötelesmező]], [[Bihar vármegye|Biharban]] [[Alsókimpány]], [[Felsőkocsoba]] és [[Gurány]], [[Fogaras vidéke|Fogaras vidékén]] [[Ohába (Brassó megye)|Ohába]] lakói. A [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] idején elszaporodó fűrésztelepek már nagy mennyiségű, olcsó gépzsindelyt állítottak elő, amit a vasút nagy távolságokra elszállított. Az akkori Magyarország legnagyobb zsindelygyártó központjává [[Szeged]] vált, ahol kb. négyszáz zsindelykészítő munkás dolgozott. Ekkor terjedt el a zsindely [[Kalotaszeg]] magyar falvaiban, a [[Jászság]]ban és a [[Tiszántúl]] egyes részein.
 
A zsindelyfedél hanyatlását a századfordulón a tetőfedő cserép olcsóbbá válása és a tűzvédelmi szabályozások okozták. Az elmaradottabb vidékeken azonban sokfelé még városon is sokáig megmaradt: [[Zilah]] házainak többségét például még 1938-ban is zsindely borította. A zsindelykészítés mára „hagyományos mesterséggé” vált, a fazsindely használatában pedig többnyire a hagyományőrzés vagy a szerves anyagok iránti vonzalom játszik szerepet.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fazsindely